Fekete Zoltán: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei éremgyűjtők éremkiadásának története - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 4. (Nyíregyháza, 2002)

Az első emlékérem születése

AZ ELSŐ EMLÉKÉREM SZÜLETÉSE A megyei szervezet vezetősége 1984 nyarán elhatározta, hogy Szabolcs vezérről és a régi megyei címerekről emlékérmet bocsát ki. Az ötlet megszületése egyszerű és könnyű volt a kivitelezés formájának megtalálásához képest. Szerencsénk volt, mert kiváló partnerre találtunk dr. Gyuricsku Kálmán személyében, aki ekkor Nyíregyháza tanácselnöke volt. Az ötletet és a témát „politikailag" megkérdőjelezték, mondván, hogy azon Szabolcs, Szatmár, Bereg megye címere (ebben az időben nem használták a megyék a címerüket!), és Nyíregyháza város eredeti címere legyen. Valójában a kérdést csak felvetették, de válaszolni nem kellett, mert tényleges megrendelőként Nyíregyháza Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága neve jelent meg a szerződésen. A szerződést pénzügyi fedezet biztosítása szempontjából dr. Baja Ferenc ellenjegyezte. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus szobrász szakbizottsága is SZK/5/85. szám alatt áldását adta az éremkészítéshez. Formailag tehát lehetővé vált az éremkészítés, de az ezüst- és bronzérmek csak úgy készülhettek el, hogy ahhoz a tagok pénzzel, és az ezüstlapka készítéséhez ezüsttel hozzájárulnak. Alapkához szükséges ezüst régi ezüstpénzekből gyűlt össze, amit a készítő Állami Pénzverő, mint „vegyes eredetű fémhulladékot" vett át. A későbbi érmeinknél szintén a tagok adták össze az „alapanyagot", az ezüstöt soha nem lapka formájában vásároltuk. Az érem tervezője - Tóth Sándor, Munkácsy-díjas szobrászművész - elkészítette a kétoldalas érem gipsz mintatányérját. A vezetőség sok-sok észrevételt és javaslatot fogalmazott meg, míg végül elfogadta. A kivitelezésnél a lapkakészítés fázisában az Állami Pénzverőt nem tudtuk megkerülni, de végül mégis olyan döntést hozott a vezetés, hogy a kivitelezéssel Szabó Géza ötvösmestert bízza meg. Az érem ténylegesen 1985 nyarán készült el.