Ünnepek és hétköznapok a történelemben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 3. (Nyíregyháza, 1999)
Galambos Sándor: „Jót s jól” (A jótékonyság egyes formái Nyíregyházán a dualizmus korában)
A városi közgyűlés a település főorvosának emléke előtt tisztelegve hozta létre a Meskó Pál-alapítványt, amellyel helybeli elszegényedett, elaggott, munkaképtelen polgárok és polgárnők sorsát könnyítette meg. 1892-ben kétezer koronát szavazott meg erre a célra a képviselő-testület. * * * Kik voltak azok, akik adományaikkal megpróbáltak szegény embertársaikon segíteni? Mielőtt erre a kérdésre rátérnénk, azt fontos tisztázni, hogyan keletkeztek az adományok. Az adományozók egyik része végrendeletben hagyta vagyona egy hányadát jótékony célra, másik része más jogi aktussal hozta meg hasonló szándékú döntését. Az alapítványok címe általában egy-egy családtag nevét örökítette meg. Tehát akár unokáról, akár gyermekről vagy férjről nevezték is el az alapítványt, a mi szempontunkból a pozícióval és/vagy vagyonnal rendelkező családfő a meghatározó a társadalmi státusz vizsgálata esetén. A város közéletében jelentős szerepet játszott Bencs László, aki a XIX-XX. század fordulóján polgármesterként, majd országgyűlési képviselőként tevékenykedett. Blahunka János a reformkorban főbíró, Nikelszky Lajos a kiegyezés után városi tanácsos volt. Az értelmiségiek közül lelkészként szolgált Samassa József és Petrovics Gyula. Somogyi Gyula 50 éven keresztül látta el a királyi közjegyző tisztét. Meskó Pál és Békési Ignác orvosként, Werner László tanárként állt a köz szolgálatában. A gazdasági élet sikeres szereplői közül többen számottevő földbirtokkal rendelkeztek, mint Burger Mihály, gróf Dessewffy Miklós, Haas Mór, Leveleki Márton, Zucker Henrik. Marhakereskedéssel, sörfőzéssel foglalkozott Nikelszky Mátyás. Nádassy Lajosnak divat- és posztókereskedése volt. Bankigazgatóként kereste a pénzt Kovács László és Stern Jenő. Zierek Ede foglalkozása katonatiszt, Bresel Paulináé pedig magánzó volt. Az adományozók a város gazdasági és közéletének meghatározó személyiségei. Többnyire választás révén vagy virilis jogon tagjai a városi képviselő-testületnek. így az átlagnál jobban át tudták tekinteni a város gondjait, köztük a szociális jellegűeket is. A példák mutatják, hogy saját anyagi javaikkal is megpróbálták a feszültségeket enyhíteni.