Ünnepek és hétköznapok a történelemben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 3. (Nyíregyháza, 1999)

Szabó Sarolta: Mestertaksa, mesterasztal (A céhek belső élete és működése Nyíregyházán, Nagykállón, Nyírbátorban)

A szolgálómester hálátlan feladatát mindig a legifjabb mesternek kellett ellátni. A céhbe lépő új mesterek egy évig viselték ezt a tisztet, de ezt később pénzéit is megválthatták. „Az szolgáló Mesterségetpenig minden bé álló Mester esztendeig visellye" mindaddig, míg a céhbe új mester kerül. A szolgálómester felett a fő- és alcéhmester rendelkezett. A nótárius a céh jegyzője volt; ő intézte az írásbeli ügyeket, vezette a jegyzőkönyvet. A céh vezetőinek bizonyos tekintetben kiváltságos helyzetük volt. A vándorló legények közül először ők választhattak, a vásárokon a helyválasztásban is övék volt az elsőbbség. A mesterek hierarchiájában a tisztségviselők után az öregmesterek következtek. Az apróbb jelentőségű ügyekben csak őket hívták össze, gyűléseken és a templomban elöl ültek. Őket követték a rendbéli mesterek, majd a hierarchia végére az ifjúmesterek maradtak. A mesterek évente négy alkalommal tartottak céhgyűlést, ezek közül az egyik választógyűlés volt, ekkor választották meg a mesterek közül a céh tisztségviselőit. A céhszabályzatok ugyanis előírták, hogy minden évben egyszer céhmesterválasztást kell tartani. A választás napja céhenként változott, de január hónapban mindenütt megtartották. A XVII. században alakult céhek mindegyikénél Vízkereszt napján volt a választás. A céhgyűlés helyéről és idejéről a szolgálómester értesítette a tagokat a céhbehívótábla segítségével. A tábla jelvényként működött, felmutatója ezzel igazolta, hogy hivatalos üzenettel érkezett. Ezen a gyűlésen vizsgálták meg a céh pénzügyeit is, a leköszönő föcéhmester számot adott a céh bevételeiről és kiadásairól. A tisztségviselők megválasztása jelölés alapján történt. Mindegyik tisztségre több személyt jelöltek és a legtöbb voksot (szavazatot) kapott személyek lettek a céh vezetői. A céh gyűlésein mindig részt vett a város kiküldöttje, nélküle gyűlésezni nem lehetett. Ő őrködött az alapszabályok megtartása felett. A választás után mindegyik tisztségviselő esküt tett, amelyben kötelezte magát a céh ügyeinek gondos vitelére. Céhmesterválasztáskor nagy lakomát tartottak a mesterek; ennek költségeit a céh fedezte. A nyírbátori vegyes céh 1827. évi pénzelszámolásából kitűnik, hogy céhmester választásakor 33 forint 40 krajcárt költöttek; az összeg feléért bort, másik feléért egy