Ünnepek és hétköznapok a történelemben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 3. (Nyíregyháza, 1999)

Szabó Sarolta: Mestertaksa, mesterasztal (A céhek belső élete és működése Nyíregyházán, Nagykállón, Nyírbátorban)

Kiskarácsonyig tartott, s ezen időre fizetsége a szűcsöknél 28 báránybőr volt.

19 Ennek letöltése után léphetett be a legénytársaságba. A legénytársaságok a céh keretei közé tartoztak, s bár önálló ládával, tagdíjbevétellel rendelkeztek, vezetőjük mindig a céh által kiküldött atyamester volt. A szervezetet a vallásos jellegen, a szegény és beteg legények támogatásán kívül a vándorlás intézménye, í 11. az ezzel kapcsolatos munkaközvetítői feladatok hozták létre. Az iparilag kevésbé fejlett északkelet-magyarországi területekre is jellemző volt, hogy a legények száma nem érte el a mesterekét, a mesterek állandó munkaerőhiánnyal küszködtek, így igen nagy figyelmet fordítottak a legények szegődtetésére és annak szabályozására. Bár előírták a kötelező vándorlást, de a legénynek előtte két évet még helyben kellett dolgoznia, majd utána következett a legkevesebb 3 éves vándorlás. Ha vándorlegény érkezett a városba, annak jelentkeznie kellett az atyamesternél, aki kijelölte a műhelyt, ahol dolgozni fog. A munkaerőhiány miatt a mesterek igyekeztek kijátszani ezt a szabályt. Még mielőtt a legény jelentkezett volna az atyamesternél, az úton kézfogással kötött egyezséget a legény és a mester. Ezt sérelmesnek találták azok, akiknek nem Jutott" legény, ezért a céhgyűlés rendeletben tiltotta meg a legények ily módon való felfogadását. Minden legény csak egy esztendeig lehetett egy mesternél, Vízkereszt napján

20 tovább kellett állnia. Meghatározták a mesterek legényhez jutásának sorrendjét is. Elsőbbséget élveztek a céh elöljárói, aztán következtek az atyamester és a nótárius, majd a többi mester: „az öreg mester öreg legényt, az ifjabbnak ifjabb Legényt adjon az Atyamester úr" — szólt a rendelkezés.

21 Igen szigorúan büntették azt a mestert, aki elcsalta a mestertárs műhelyében dolgozó legényt. A céhek némelyike külön rendtartást is készített a legények számára. Ezekben pontosan meghatározták a műhelybe állás körülményeit, az egy nap alatt elvégzendő munka mennyiségét, a munkaidő hosszát, a legénytársaság működési rendjét, az utcán és a háznál való viselkedést, a templomba járás rendjét, módját, a legény helyes ruházatát. A szabályok megsértését, be nem tartását büntették. Büntetés járt azért, ha idő előtt április 24-től január l-ig 19

IX. 2. A nagykállói szűcs céh artikulusai, 1671. 6. pont 20 Vízkereszt napja: január 6. 21

IX. 2. A nagykállói csizmadia céh iratai, 1829-1868.