Előadások Szabolcs és Szatmár megye múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 2. (Nyíregyháza, 1998)

Vinnai Győző: A szovjet típusú hatalomgyakorlás Szabolcsban és Szatmárban 1948–1953 között

zárták a magyar parlamentarizmus egy hosszabb történelmi szakaszát: „Pontosan száz évvel az első népképviseleti országgyűlési választások után e látszatválasztás révén az új országgyűlés a korábbi magyar parlamentek vitatható jelentőségét is elveszítette."

7 A választások szabolcsi eredményéről és fontosabb mozzanatairól a megyei MDP-titkár jelentéséből idézünk egy rövid részletet: „Megyénk területén pártunk választási programját minden dolgozó réteg megértette és magáévá tette. Ezt igazolja a választási eredmény is. A szavazó jogosultak 97,03 %-a adta le szavazatát és ebből 96,96 % szavazott a Frontra. 27 községben 100 %-os eredményt értünk el.... A választás napja valóságos népünnepély volt, semmi rendellenesség nem volt tapasztalható. Az utolsó percig minden vonatkozásban nagy volt az éberség. Elvtársaink a választás előtti napokban a falvakban őrségeket állítottak, egyrészt azért, hogy piovckáció ne lehessen, másrészt, hogy a reakció agitátorai ne dolgozhassanak. A megyénkben elért választási sikert pártunk jó politikájának tulajdoníthatjuk, és annak, hogy a választási harc során mindvégig megvolt a megyebizottság és a központi vezetőség közötti kapcsolat."

8 Az idézett rész egyértelműen bizonyítja a választások központi pártirányítását A választások utáni időszak politikai viszonyairól tudósító pártjelentések az embereket izgató hírekről, az egyházi személyek magatartásáról, a megye mezőgazdasági termeléséről, a munkaverseny-mozgalomról szólnak. 1949-1950-ben átalakították a szervezett munkásság érdekeit védő vagy legalábbis azt képviselő szakszervezeteket. Szakmánkénti szakszervezetek helyett 19 ágazatit hoztak létre. Az új keretek kialakításával párhuzamosan a szakszervezeteket megfosztották valódi érdekvédelmi funkcióiktól. A nagy mennyiségű áttanulmányozott irat alapján biztonsággal állítható, hogy a megyei, üzemi szakszervezeti tanácsok feladata szinte kizárólagosan a központi utasítások végrehajtására, versenyfelhívások népszerűsítésére, az üzemekben, gyárakban uralkodó „lelkes" hangulat bemutatására, a dolgozók üdültetésének a megszervezésére korlátozódott. A Szakszervezetek 7 „Történelmi lecke...újragondolásra." Hitel, 1990. 6. sz. Melléklet, XVÜ\ 8 A Rákosi-düctatúra..., 88-89. o.