Előadások Szabolcs és Szatmár megye múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 2. (Nyíregyháza, 1998)

Reszler Gábor: Cselédsors a század-fordulón

iédbérek fenti átlaga alól Oroson kevés kivétel akadt. A focselédek és a régen szolgálók esetében fordult elő, hogy munkaadójuk 10-20 korona fizetésjavítással, l-l marhatartással, vagy egy öltözet ruhával, pár csizmával tüntette ki őket. A cselédeknek némi mellékjövedelmet a tehéntartás, pontosabban a tejeladás jelentett. Helyenként azonban a XX. század elején az állattartási jogot megvonják az uradalmakban a gazdasági cselédektől. Összefoglalásként: a századforduló szabolcsi béres kommenciójának föbb elemeiről elmondható, hogy a készpénz 35 forint körül alakult, búzából 1,2 és 2,4 hl, rozsból pedig 10 és 14 hl között kaptak a cselédek, az összes terményilletmény szélső határa pedig 11,2 és 16,4 hl volt. Összehasonlítva a különböző tájegységek és vármegyék kommencióival, azt állapíthatjuk meg, hogy a szabolcsi szegődmények nem tértek el lényegesen a szomszédos megyékétől, Beregtől, Szatmártól. így például a fent említett pátyodi kommenció megegyezik a szabolcsi átlaggal. Az alföldi átlagot figyelve a szabolcsiak készpénze 5 forinttal elmarad, a terményjárandósága pedig 3,5 illetve 8,7 hektoliterrel kevesebb. A dunántúliak közül a somogyi béresek készpénz járandósága a szabolcsiakét 10-20 forinttal meghaladja, a gabonailletménynél nem találunk lényeges eltérést. Egy 1896-os Vas vármegyei adat mellé illesztve a szabolcsi átlag cselédbért, azt mondhatjuk, hogy a vasi béres készpénze kétszerese a szabolcsiénak, 15 hektoliteres terményjárandósága már közel azonos szintet mutat, csak nagyobb benne a búza aránya. Az országos szintet tükröző gróf Károlyi Sándor-féle újpesti, sikátori és káposztásmegyeri uradalmakban fizetett 1905-ös cselédbérekkel való összevetésből pedig az tűnik ki, hogy a szabolcsiak terményjárandósága a 3,37 illetve a 16,4 hektoliteres maximumhoz képest 8,57 hektoliterrel kevesebb. Végső summázatként annyit, hogy a szabolcsi gazdasági cselédek bére a szomszédos megyék béreskommencióitól nem tért el lényegesen, a dél-dunántúli uradalmak kommenciói szintje közelében alakult, az alföldi és az országos átlagot azonban nem érte el. A cselédek lakásairól az uradalmak gondoskodtak. Szabolcs vármegye cselédlakásainak jellemzésére is illett Veres Péter leírása: „Amikor egy szintén csak mérsékelten tiszta újvárosi menyecske be-