Előadások Szabolcs és Szatmár megye múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 2. (Nyíregyháza, 1998)

Bene János: Nyíregyháza katonasága (1867–1944)

IV. Nyíregyháza katonasága a területi visszacsatolások és a II. világháboríi idején Az 1930-as évek második felében a hadsereg fejlesztése felgyorsult. Rőder Vilmos honvédelmi miniszter 1938. február 3-án ismertette a Huba elnevezésű hadseregfejlesztési tervet, melynek keretében a nyíregyházi lovasdandárnál is jelentős anyag- és létszámnövekedéssel lehetett számolni. Egy hónap múlva Darányi Kálmán Győrben elmondott beszédében hirdette meg az egymilliárd pengős beruházási programot, melyből 600 millió közvetlenül a hadsereg felfegyverzésére volt fordítható, 400 millió pedig olyan kiadásokra, melyek közvetve növelik az ország védelmi képességét. E program keretében újabb építkezések, bővítések kezdődtek Nyíregyházán. Ez a hadrend jelentősen megnövelte a huszárezredek létszámát és fegyverzetét: az árkászszázad, távbeszélő szakasz, lovas géppuskás század, gépvontatású páncéltörő ágyús század, huszárüteg és a két osztály 6 lovasszázada újabb elhelyezési területet kívánt. Azonkívül az 1939-től már az 1. hadrendi számot viselő lovasdandár itt állomásozó alakulatainak is hely kellett. 1938-1939-ben a nagylaktanyában vitéz Kántor István és Sarló László budapesti építészek tervei alapján egy legénységi épület és három istálló épült fel, 19391940-ben a lovasdandár harckocsi zászlóalja részére (zászlóaljparancsnokság, 1 páncélgépkocsi, 1 kis- és 1 könnyű harckocsi század) a Tokaji út, a kisvárdai vasút és az Ér patak által határolt 5 holdas területen készült el egy barakklaktanya. A 3. gépvontatású tüzérosztálynak pedig a Kistelki-Bánság-Szabadka utcák ákal határolt 2,5 holdas területen Tóth Pál építőmester irányításával még 1939-ben felépítettek egy laktanyát. A lovasdandár híradószázada a Bundi laktanyába, a légvédelmi gépágyús üteg pedig a nagylaktanyába került. Ugyanebben az időben szervezték át a vegyesdandárokat hadtestekké 3-3 gyalogdandárral. A 22. gyalogdandár parancsnoksága is városunkba települt, s ekkor számozták át a 6. tüzérosztályt, mint e dandár tüzérségét 22-re, s került ide Debrecenből a 3. üteg is. A magyar katonai repülés megteremtése után szintén ebben az időben felépült a repülőtéren az Endresz György laktanya, ahol 1940-ben egy vadászrepülő osztályparancsnokság és 56