Előadások Szabolcs és Szatmár megye múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 2. (Nyíregyháza, 1998)

Németh Péter: Szabolcs megye az Árpád-korban

Hogy aztán az életet ki lehessen teljesíteni, ahhoz végig kell olvasni az okleveleket. A középkori Szabolcs megyére vonatkozóan nem tudom, hogy hány oklevél van. Az Árpád-kori Magyarországról kb. 10 000 maradt meg. Tehát Árvától le Szebenig és Zágrábig 10 000 van 1301-ig. Ebből kb. 500 lehet az, ami valamilyen formában megyénket érinti. Ezeket kell még végigolvasni, hogy ezután egy-egy középkori falunak a határát az ember meg tudja szépen rajzolni. Ha netalántán volt már határjárása, ennek nyomán megismerhetjük az ott fölsorolt növényfajtákat, hogy milyen lehetett a területnek a képe, növényföldrajzi képe, amelyik nem azonos a maival. Sokkal erdősültebb, itt a megye belsejében sokkal ritkábban lakott volt. Elsősorban az élővizek mellett, a Tisza mellett van egy sűrűbb megtelepedés. Ennek persze más okai is léteznek. Már a honfoglaló magyarok is ezt a területet szállták meg, mert sokkal jobb a talaja. Ez a bizonyos erdőtalaj, szemben az itteni homokkal, ma is a megye leggazdagabb termőtalaja. Ott voltak a jobb tsz-ek, még 1990 előtt. Nem véletlen, hogy a népességszaporodás miatt balták zaja verte föl az itteni erdők csendjét: ugyanúgy, mint az amerikai telepesek, irtották az erdőt. Azt az őserdőt, amit a magyar honfoglaláskor magyarságunk itt talált. Hogy aztán ez a kultúrtáj bizonyos mértékig a XV. század második felétől változzon meg, amikor az állattenyésztés fog dominálni, amikor a nagy legelőkre van szükség, mert a marhakivitel biztosítja a jövedelmezőséget. De 1552 — Szolnok eleste után — a török hódoltság tünteti el a falvakat, egy Micskét, egy Harangodot, egy Boltot, s alakul ki a mai Szabolcs megye nagy határú települési képe, szemben Szatmárral. Röviden ennyit. És kérdezhetnék, hol az igazgatástörténet? A XIII. század elejétől, az 1220-as évektől ismerjük az első szabolcsi ispánokat. Jelentéktelen figurák, akik nem is tartózkodnak itt a megyében. Szabolcs megye nem volt komoly vármegye, a többiekkel összehasonlítva. Az Árpád-kori Magyarországnak volt kb. 6-8 kulcs vármegyéje a 70-ből. Ezeknek az ispánja egyúttal más országos foméltóságokat is viselt: vagy nádor volt, vagy erdélyi vajda. Nem mindig, de ezek azok a megyék, amelyeknek valószínű, hogy gazdasági súlyuk is volt, és emiatt katonai potenciáljuk is. Ezek, a megyék élén álló ispánok szerepelnek az okleveleknek a fölsorolásá-