Előadások Szabolcs és Szatmár megye múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 2. (Nyíregyháza, 1998)

Németh Péter: Szabolcs megye az Árpád-korban

néhány a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén található. Természetes, hogy ez a Százd nem a megyében volt, hanem a mai Tiszaörvény határában, Borsod megyében, a Tisza partján feküdt. A kolostornak a romjait teljesen kitermelték a XVIII. században, úgyhogy ma már semmi nem emlékeztet arra, hogy az Aba nemzetségnek az egyik legkorábbi temetkező helye volt ott. Talán az a Péter ispán alapította, akit Aba Sámuel fiának tekint a történettudomány. Az adományozott birtokok közül sok a mai Hortobágy területén feküdt, de a mostam megyénkben is található még néhány, így többek között például Leveleket említik ebben az alapítólevélben, aztán egy bizonyos Szekerest, amelyet a kutatók hol Szatmárba, hol Szabolcsba tesznek. Kiss Lajos a Magyar Nyelvben a Dombrád határában lévő Ekeres-dűlővel hozza összefüggésbe. Györffy a most megjelent Diplomáé Antiquissimae Hungáriáé című munkájában a Szatmár megyei Kis- és Nagyszekeressel azonosítja. Se itt, se ott nem feküdt, hanem egy harmadik helyen — a könyvemből megtudhatják. (Németh Péter: A középkori Szabolcs megye települései. Nyíregyháza, 1997. 224. o., ill.) És előrebocsátom, hogy elkészültem a középkori Szabolcs megye topográfiájával, amelyik a huszonöt évvel ezelőtt a Mező tanár úrral írott könyvünket folytatja (Mező András - Németh Péter: SzabolcsSzatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza, 1972. 158. o., ill.), amelyik munkánk tévedést is tartalmaz, mint utólag az ember rájön. Huszonöt év sok ám a kutatásban. Az ember egyrészt mindig figyeli a legújabb eredményeket, másrészt meg számos olyan oklevél kerül elő, lát napvilágot, amelyekben nem is várta, hogy Szabolcs megyei adatok szerepeljenek. Ezek a birtokok azután később mások kezén tűnnek föl a XIII. században, egy részük az Abák, más részük más nemzetségeknek a birtokába került. De az Abák is kiszorulnak Szabolcsból, pontosabban a taktaközi águk úgy elszegényedik, hogy kénytelenek eladni ezeket a birtokaikat úgy, hogy a XIII. század végén az Aba nemzetségnek egyetlen ága sem él ebben a megyében. Van egy nagyon érdekes oklevéltöredék, amelyik a Beszte nemzetséggel foglalkozik. Ezek tagjai királyi bölényvadászok voltak az egykori Kraszna vármegyében, és Kálmán király idejében adtak ki 10