Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)

Pók Judit: Szabolcs és Szatmár megye földrajzi képe a XVIII. század végén

A síkságon megemlítendő következő nagyobb folyó a Borsóvá, amely Máramarosból érkezik, Lukovánál ér Bereg megyébe. Borsóvá helységnél két ágra szakad, főága Várinál a Tiszába torkollik, a másik Beregszászon át kelet felé folyik. Szélessége 30-70 lépés között válto­zik, mélysége 6-8 öl. Kárász, márna és kecsege fordul elő benne, sőt rákokban is igen gazdag/ 9 Zsombékos, ingoványos rétek, kisebb­nagyobb mocsarak sora kíséri, melyek jó része soha nem szárad ki, mert áradásaival állandóan táplálja őket. A mocsaras talaj következté­ben az utak nehezen járhatók, áradáskor inkább az országutakat taná­csos igénybe venni, bár a rajtuk lévő rossz kis fahidak sem könnyítik meg az utazó dolgát. A Borsóvá helységnél feljegyzett masszív, szilárd fahidak kivételnek tekinthetők. Kovászónál például csak egy komp van a Borsován, de az is csak könnyű járművek számára alkalmas. E nagyobbakon kívül a Csaroda, a Vérke, a Szernye és számtalan kisebb-nagyobb patak, ér keresztül-kasul szabdalja ezt a Tisza és La­torca közti, Lehoczky szerint 24 négyzetmérfoldet kitevő síkságot, amely áradáskor egy nagy tóhoz volt hasonlítható, melyen jószerivel csak csónakon lehetett közlekedni. 40 A beregi síkság nagy vízfelületei kapcsán szólnunk keli a Szernye mocsárról még, mely Budinszky János mérnök 1794-ben Bereg megye által is hitelesített adata szerint 28.701 holdat tett ki. 41 Ezt a tektonikus eredetű, mélyen fekvő területet a Vérke, a Mérce és más folyóvizeken kívül a környező, magasabban fekvő területekről ide lefolyó csapadék­vizek is állandóan táplálták. A hatalmas és állandóan víz alatt álló te­rület a legforróbb nyári napokon is, a katonai felvétel szerint, mindösz­sze egy-kétezer lépésnyire száradt ki. Csak olyankor lehetett a szélein és magasabb zsombékos szigetein szénát kaszálni, legeltetni. Beljebb azonban az igen mély és ingoványos víz gyalog vagy lóháton áthatol­hatatlan volt. Szélein több falu települt meg, Gát, Dercén, Fornos, 39 Bél Mátyás - Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. In: Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás V-VI. Szerk. Dr. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1985. (a továbbiakban Bél M. - Laurentsik K.) 16. o. 40 Lehoczky I. köt., 39. o. 41 Uo. 53. o. (1100 négyszögöllel számítva)

Next

/
Thumbnails
Contents