Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)

Pók Judit: Szabolcs és Szatmár megye földrajzi képe a XVIII. század végén

Ritkán fordul elő olyan nagy vízfelület, mint Jánosi és Iklód határában a Nagyrét, amely csak télen járható, amikor befagy. Erdőt is alig találunk ezen a tájon. Ami előfordul, az leginkább ritka nyírfaerdő és alacsony bozótos. Elvétve néhány helyen tölgy- és égerfa is található (Rohod). A Nyírség egyik jellemzője, a számtalan homokbucka és homokdomb beborítja a tájat. Némelyik elég magas ahhoz, hogy messzi vidéket be lehessen látni róla, például Gebénél (Nyírkáta) a Kistelek hegy és a Barkóháta. Az utak a homokos talaj következtében általában jók, esős időben romlik állapotuk. Az országutak mentén sok a csárda, például Nyírbéltek közelében négy is található. A Nyírségen túl a síkságot nagy vizek tagolják, a Tisza, a Kraszna, a mocsarak, köztük az Ecsedi-láp. A folyó menti falvak az ármentes szinten, az övzátonyokon keletkeztek. A folyók hordaléka ún. hátakat hozott létre. A rendszeres áradásoknak nagy kártételei mellett azért hasznuk is volt, nevezetesen a talajt gazdagító zsíros iszap. Bizonyára nem véletlen, hogy a Szamosháton kb. 80 község, a megye településeinek egynegyede épült. Az árvizek ellen a XVIII. században töltéseket, gátakat emeltek, például a Tisza bal partján Cseke, Nagy- és Kisar között. A folyóparti települések sűrűn érik egymást, gyakran a vízhez egészen közel helyezkednek el, például Tiszabecs teljesen hozzáragad a Tiszához, vele szemben Újlak (már Ugocsa megyében) úgyszintén. Itt is megfigyelhetjük, hogy gyakran a folyópart adja a települések vuöa lát, például Óvári, Vetés, Dara stb. utcája a Szamos kanyarulatát követve ível. A morotvák partján is épültek falvak. A gyakori árvízveszély, a folyó közelsége miatt előfordul, hogy egy-egy helység arrébb költözik. Milota például valószínűleg északabbra, a Tiszához közelebb feküdt, és az áradások miatt húzódott a XVIII. században délre.

25 A két nagy folyó, a Tisza és a Szamos vízgyűjtő területe rendkívül gazdag, számtalan patakot, eret vesznek fel: a Túrt, Szenkét, Paládot, Tálnát, Balkányt, Kékest, Fernezelyt, Aranyost, Sárt, Egert, hogy csak 25 Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. Szerk. Entz Géza. Bp., 1987. 336. o.