Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)

Pók Judit: Szabolcs és Szatmár megye földrajzi képe a XVIII. század végén

Pók Judit SZABOLCS ÉS SZATMÁR MEGYE FÖLDRAJZI KÉPE A XVIII. SZÁZAD VÉGÉN Az I. katonai felvétel Az I. katonai felvételnek nevezett monumentális térképészeti mű a XVIII. század egyik legnagyobb emléke, a korszak történeti földrajzi és más irányú kutatásának is alapja. Az osztrák örökösödési és a hétéves háború tapasztalatai nyilvánvalóvá tették, hogy a részletes és pontos térképek a sikeres hadviseléshez elengedhetetlenek. Daun tábornagynak a Birodalom térképezésére 1764. május 5-én, a Haditanács elé terjesztett javaslata is erre hivatkozik: „Éppen saját országainkról való tájékozatlanságunk, a részletes katonai térképek hiánya rengeteg bajt, hátrányt és nehézséget okozott. A hadsereg soha nem menetelhetett előzetes űrfelderítés és a táborhelyek szemrevételezése nélkül, mert intézkedéseket a szobából (térkép alapján) kiadni nem lehetett. Nem tekintve azt, hogy a munka és nehézségek ily módon megnövekedtek, minden fáradozásunk meghiúsult, hogy a menetelést az ellenség elől elrejtsük..."

1 Mária Terézia Daun és Lacy tábornagyok javaslatát elfogadta, és saját kezűleg jegyezte fel rá: „Teljesen egyetértek az előterjesztéssel, különösen Magyarországon mindenképpen sürgetni kell."

2 Miután elrendelte birodalma összes országának térképezését, közel negyedszázados munka vette kezdetét. Ennek eredménye az I. katonai felvétel, amely két fő egységből áll: 1:28 800 méretarányú színes, kéziratos térképszelvényekből és a hozzájuk tartozó, ún. országleírásból (Landesbeschreibung). Ez utóbbi olyan térképészeti jelekkel ki nem fejezhető 1 Gábor Imre - Horváth Árpád: A haditérképek históriája. Bp., 1979. (a továbbiakban Gábor - Horváth) 102. o. 2

Uo.