A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Gottfried Barna: Szántó Lőrinc székely tüzér visszaemlékezése katonaidejére, 1911–1914
Szántó Lőrinc székely tüzér visszaemlékezése katonaidejére, 1911-1914 [csíkjtapolcai még le is köpött. Kapcabetyámak titulázott. (A sarokba állítás nem sikerült.)" A vitézség, a munka korát felváltotta Szántó Lőrinc életében a megaláztatások kora. Hol másokkal együtt a csíkszentmártoni államvédelmi kirendeltség udvarát gyomlálta, hol szülőfalujában seperte az utcát. Kulák- nak minősítve robotjellegű fafuvarozásra kényszerítették. A pénzben kivetett adót nem vették el tőle, a befizetetlen tartozás okán állatait akarták lefoglalni. A megaláztatások mellé a szegénység társult, így írt erről: „Az 1950-es években olyan kevés volt az ennivalónk, hogy a vendégeimet alig tudtam kielégíteni. Lőrinc fiam a családjával látogatóba jött [Magyarországról], és a felesége arra kérte, hogy vigye el valahova, hogy egyen, jól lakjon. A [sepsi]bükszádi bányákig mentünk és ott nem kaptunk sem kenyeret, sem lisztet." Vitéz Szántó Lőrinc 1968. március 3-án halt meg Kozmáson. Emlékezetét, töredékben lévő emlékeztetőjét itt hagyta, ránk hagyta. Az utolsó lap, utolsó félmondata - „1915. februárban, egy szép napon jött" - jelenti annak a reménységét, hogy egyszer előkerülnek a hiányzó történetei. .........I a I ■.——s 1 ■ ----------1-----------mm---------------i—^ ww w.regikepek.hu 97
