A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Gottfried Barna: Szántó Lőrinc székely tüzér visszaemlékezése katonaidejére, 1911–1914
Gottfried Barna parancsnoka Bemyászky [Bemátsky Kornél?] ezredes.51 A 76. dandár parancsnoka Gombos [Mihály] ezredes.52 21, 22, 23,53 24-es honvéd gyalogezredek. A mi ezredünk parancsnoka Andersch ezredes. Megindultunk kelet felé,54 Podheitse és Monastraciskánál volt a tűzkeresztség. Vastag köd miatt látni még 10 méter távolságra sem lehetett. Egy kenderföld mögött foglaltunk állást, hogy ha a köd kimegy, mégis az ellenség ne lássa az ágyú- és lőszerkocsijainkat. Az orosz gyalogság is a kenderföld másik szélén telepedett meg. Koch ütegparancsnok felderítette lóháton ülve, hogy az 51 A 75. honvéd gyalogdandár a 21. és a 22. honvéd gyalogezredekből állt, parancsnoka a háború kitörésekor Lippner Károly tábornok volt. Bemátsky Koméi 1914-ben a 7. versed honvéd gyalogezred parancsnoka volt. 1915-ben nevezték ki a 76. gyalogdandár parancsnokává. 52 A 76. honvéd gyalogdandár a 23. és a 24. honvéd gyalogezredekből állt. Gombos Mihály ezredes 1914-ben nem volt a 76. dandár parancsnoka, 1915-ben nevezték ki a 75. dandár parancsnokává. 53 A 21. kolozsvári honvéd gyalogezred az 1868-ban megszervezett kolosi 30., a gyulafehérvári 20., az aranyosi 29. és a doboka-szolnoki 32. honvéd gyalogzászlóaljakból 1886-ban létrehozott 21. kolozsvári féldandárból alakult 1890-ben. Kiegészítő területe 1913-ban Alsófehér, Kisküküllő, Kolozs, Tordaaranyos vármegyékből állt. 1912-ben a IV. zászlóalj kivált az ezredből és az újonnan megalakított 32. dési honvéd gyalogezred I. zászlóalja lett. A háború kezdetén az ezredtörzs és az I. és III. zászlóaljak állomáshelye Kolozsvár, a II. zászlóaljé Nagyenyed volt. A 22. marosvásárhelyi honvéd gyalogezred az 1868-ban megszervezett marosvásárhelyi 27., a naszód-besztercei 31., a szászrégeni 28. honvéd gyalogzászlóaljakból 1886-ban létrehozott marosvásárhelyi 22. féldandárból alakult 1890-ben. Kiegészítő területe 1913-ban Csík, Kolozs, Marostorda, Tordaaranyos, Udvarhely vármegyékből állt. A háború kezdetén az ezredtörzs és az I. és III. zászlóaljak állomáshelye Marosvásárhely, a II. zászlóaljé Erzsébetváros volt. A 23. nagyszebeni honvéd gyalogezred az 1868-ban megszervezett hunyadi 19., a nagyszebeni 21., küküllői 25. honvéd gyalogzászlóaljakból 1886-ban létrehozott 23. nagyszebeni féldandárból alakult 1890-ben. Kiegészítő területe 1913-ban Alsófehér, Fogaras, Hunyad, Szeben vármegyékből állt. 1912-ben a 21. brassói gyalogezredtől átvette a fogarasi zászlóaljat, Kisküküllő pedig a 21. gyalogezred kiegészítési területe lett, az addig Erzsébetvároson állomásozó zászlóalja helyét a 22. ezred II. zászlóalja vette át. A háború kezdetén az ezredtörzs és az I. zászlóalj állomáshelye Nagyszeben, a II. zászlóaljé Déva, a III. zászlóaljé Fogaras. 54 A Monarchia Galíciában felvonuló haderejével szemben álló orosz erők számbeli és technikai fölényben voltak. Mellettük szólt az a tény is, hogy az orosz-japán háborúban (1905-1906) harctéri tapasztalatokat szereztek. Tovább súlyosbították a helyzetet az osztrák-magyar hadvezetőség - a szakértők által különböző módon értékelt, különböző súlyúnak tekintett - hibái. A legnagyobb probléma azonban talán az volt, hogy az orosz hadvezetés pontosan ismerte a Monarchia hadseregének mozgósítási, felvonulási terveit, ahogy egyébként a szerbek is. Köszönhették mindezt Alfred Redl ezredesnek, az osztrák-magyar kémelhárítás korábbi főnökének, aki a cári birodalomnak (is) dolgozott. Az 1914-es év a Monarchia katonai vereségével zárult annak ellenére, hogy csatákat, helyi jelentőségű ütközeteket vívott meg eredményesen. 1914 végére az oroszok ellen felvonult négy osztrák-magyar hadsereg 1110 000-es harcoló létszáma 274 000 főre apadt, 800 000 fő volt a veszteség (halott, sebesült, fogoly, beteg). 88
