A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)

NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Gottfried Barna: Szántó Lőrinc székely tüzér visszaemlékezése katonaidejére, 1911–1914

Szántó Lőrinc székely tüzér visszaemlékezése katonaidejére, 1911-1914 osztagával csuklógyakorlatot [tornagyakorlatot] vett át, melyben én is szere­peltem, mint újonc. Persze én kifogástalanul csináltam mindent, még jobban, mint az oktatóm. Látta a kiképzést az ellenőrző tiszt, Borda György hadnagy, az oktatómat magához parancsolta, aki egy igen ügyes irányzó volt. A neve Sbárzsa [?]. Nem sok idő múlva szólalt meg a hadnagy úr: »Kanonier29 Szántó, hozzám!« Én, mint újonc, akit még nincs egy hete, oktatnak, úgy bejelentkez­tem, hogy a hadnagy úr megdicsért és a reggeli csuklógyakorlatoktól felmen­tett. Megkérdezte, hol tanultam, azután megmondottam, hogy Csíkszeredában 10 hónapig, a 24-es honvéd gyakorlótéren tanulás közben egy Szakáli József nevű tizedes tanított. A hadnagy úr észrevette, hogy nem társak a bakancsok, és egyszer csak a napos káplártól Tamást, a susztert hívatta magához és megint engemet. Tamás jött és a következő rövid parancsot kapta: »Kanonier Szántó­nak , az én parancsomra egy pár bakancs adjusztálandó! Ma péntek. Vasárna­pi ruhavizsgánál abban akarom látni! Tamás aptréten,30 Szántó itt marad!« A szolgálatvezető Krisztel János szakaszvezető volt, ki szintén 1909-béli, akinek nem tetszett a hadnagy úrral való barátkozás. Az ágyút és annak részeit, a vele való bánást, a szakaszvezető zugsführer úr [Krisztel] tanította, Konrád Márton zászlós úr ellenőrzése alatt. Krisztel sza­kaszvezető úr nem engedett az irányzékhoz és a závárzathoz,31 én mindig be- osztatlan szerepeltem. Konrád zászlós úr észrevette a Krisztel eljárását, hogy csak a szászokat akarja az ágyú kezelésére készíteni. Hát engemet egyes szá­múnak nevezett meg, ami annyit jelentett, hogy irányzónak vagyok beosztva. A zászlós úr vezényelt, én meg csináltam gyorsan és pontosan, mikor mon­dottam »fertig«,32 nem akarták hinni, megnézték és jó volt. Jó ám, mert Ba­goly András vormeister engemet már megtanított. Az ütegparancsnok sorako- zót vezényelt. Kiszólította a sorból az újoncokat, kiket jónak láttak tisztes isko­lába íratni. Minden reggel 7-8-ig lovarda. A felnyergelt lovat hosszú [vezetőjszár- ra engedték, egy a szárat fogta, másik egy hosszú nyelű ostort. Hogy a pan­talló ne csússzon fel, kamáslit33 gomboltunk a [lábszárunkra. Beosztottak a lovakhoz. A lovagló iskolát Borda György hadnagy úr tartotta. Vezényelt. Nem volt szabad a kengyelvasat és a fékszárat megfogni, úgy kellett felugrani a nyeregbe. Akkor szépen indították a lovat egy körön lépésben. Vezényszó után csinálni kellett a csuklógyakorlatot. Közben az öreg szárvezető és ostoros 29 tüzér 30 hátra arc 31 a löveg mozgatható csövét az aggyal összekötő része 32 kész 33 lábszárvédő 81

Next

/
Thumbnails
Contents