A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Gottfried Barna: Szántó Lőrinc székely tüzér visszaemlékezése katonaidejére, 1911–1914
Gottfried Barna „gazdasági" következményei. Feljegyezte az 1916-os román támadás6 és megszállás előtti kiürítési útvonalukat Kolozsvártól Debrecenig, ahogy azt is, hogy a románok kiverése után visszaérkezve javaikat honnan, kiktől szerezték visz- sza. Ezen túl a politika, közélet nem nagyon szüremkedett be Szántó Ábrahám feljegyzéseibe, amely a család életének, a család életét közvetlenül befolyásoló körülményeknek a hézagos tükre. Nézzük csak az 1940-es évet! A második bécsi döntésről, a Magyar Királyi Honvédség bevonulásáról, Kozmás7 „hazatéréséről" nem emlékezett meg, hiszen felülírta azt az 1940. november 10. éjjeli földrengés. A tetőn rezgő cserepek által keltett borzasztó riadalmat, a csíksomlyói klastrombán, a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégiumban keletkezett károkat említi. Érthető ez, hiszen az, hogy Kozmás Magyarországon van, számára természetes volt, a földrengés viszont - ami egyébként szintén természetes - valami szokatlan, ismeretlen, félelmet keltő jelenség. Szántó Ábrahám emlékeztető füzete közkézen foroghatott a családban, hiszen annak tagjai esetenként kisebb kiegészítéseket fűztek egyes bejegyzésekhez. Az idősebb fiú, Szántó Lőrinc emlékeztetője egyértelműen visszaemlékezés. Szemben az apja ritka, naplószerű, datált feljegyzéseivel, ő bizonyosan az események után évtizedekkel kezdte papírra vetni a vele történteket. Két változat született, az egyik az apa stílusában írt tömörebb és egy időben később keletkezett hosszabb, amelyet most közreadunk. Utóbbi egy töretlen, folyamatos szöveg, mintha egy nagy elhatározás szülte, egy szuszra megalkotott írás lenne. Egészen biztosan töredék, hiszen az utolsó, teleírt lap alján egy lezáratlan félmondat van. Szántó Lőrinc élete utolsó éveiben szánta rá magát, hogy megírja azokat a haditetteit, melyekért kitüntették.8 Használt-e szerzőnk az események idején feljegyzett adatokat, volt-e naplója? Utóbbi biztosan nem. Eligazíthatták viszont azok az alaposan feliratozott korabeli fényképek, amelyeket ő küldött haza a frontról. A front mozgásáról írva talán használt térképet, de ez sem biztos. Mindenesetre története pontosan illeszthető a hadtörténeti munkákban leírt hadmozdulatokhoz. A személyek, elsősorban a magasabb parancsnokok esetében néha téved. Ez nem is csoda, hiszen az ezred-, dandár- és hadosztály- parancsnokok személye nagyon gyakran változott a háború idején. 6 Az 1916. augusztus 26-án még „semleges" Románia 27-én, a hadüzenet átadása előtt megtámadta az Osztrák-Magyar Monarchiát, a román haderő betört Erdélybe. Öt héttel a támadás kezdete után elszállt a meglepetés ereje, a román csapatokat kiszorították a Kárpát-medencéből. 1916. december 6-án az osztrák-magyar és a német haderő már Bukarestben volt. 7 A települést a lakói is gyakran Csíkkozmásként emlegetik, azonban a törzskönyvezett magyar neve Kozmás. 8 Léstyán Dénes közlése a közte és Szántó Lőrinc fia, István között lefolyt beszélgetés alapján. 76
