A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Kujbusné Mécséi Éva: Egy gazdatiszt élete. Tóth János önéletírása
KUJBUSNÉ MÉCSÉI ÉVA Egy gazdatiszt élete Tóth János önéletírása A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára honismereti gyűjteményében1 sok más dokumentum mellett található az az önéletírás, amelyről ma már kideríthetetlen, hogy miként került az archívumba. Az egykori levéltárosok ceruzával ekként nevesítették az iratot: Tóth Miklós önéletírása. A felzeten lévő feljegyzés („Kedves jó atyám életrajza 1816-1870-ig, 889 Miklós, Cím: Tóth Lajos fhdgy Örkénytábor, Lovaglótanári iskola") azonban azt sugallja, hogy az önéletírás nem Miklós életének eseményeit veszi sorra, hanem az apjáét, Tóth Jánosét, aki magányos, szomorú pillanataiban összefoglalta sorsának meghatározó momentumait. A félreértést az okozhatta, hogy történetét fia zárta betegségének, majd halálának rövid közlésével. Miklós, aki átvette apja gazdaságát, az 1897-es Gazdacímtár szerint tekintélyes birtokkal és állatállománynyal rendelkezett, Borovszky Samu a 19-20. század fordulóján kiadott megyei monográfiájában úgy említi, mint akinek újonnan épített, csinos udvarháza van Kótajban.2 A település történetét feltáró későbbi munkák3 szerint a Tóth-féle kastély a Nyírség összes fafajtáját magába foglaló, ún. Cifra-kert közepén állt. Mint az önéletírás esetében, úgy a házzal kapcsolatban is megtörténik apa és fia személyének „összemosása". Szemerszky János görög katolikus lelkész História Domusában ugyanis úgy vélte, hogy a szép fenyves parkban a báró Vay család jószágigazgatójának kastélya állt. (Ma már tudjuk, hogy a gazdatiszt az apa, Tóth János volt.) A település lakóinak emlékezete szerint azonban a 200 éves épületet Tóth Miklós vette Sichermann Emánueltől,4 aki a báró Vay családtól vásárolta. A kastélyt mára lebontották, a kert egy része is elpusztult, a családi történetet és a házvásárlást igazoló iratok pedig eltűntek a múlt homályában. 1 Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára (a továbbiakban MNL SZSZBML), XV. 81. Szabolcs, Szatmár, Bereg megyei helytörténeti adatok gyűjteménye, 1550- 1956. 2 Magyarország vármegyéi és városai. Szabolcs vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Budapest, é. n. [1900.] (a továbbiakban Borovszky, é. n.) 3 Nagy József: Kótaj (Keresztút) helytörténete a XX. századig. Nagyvárad, 2008. 150.; Szülőföldünk, szülőhelyünk Kótaj. Összeáll. Petrusák Magdolna. Kótaj, 2000. 48. 4 Sichermann Emánuel apja volt az első zsidó Szabolcsban, aki a 18. század végén nemesi birtokkal rendelkezett Kótajban. „Ezt a birtokot örökölve fejlesztette fia az 1850-es években híres mintagazdasággá, ahol új mezőgazdasági üzemágakat és modern gépeket honosított meg. A new- yorki állami agrikultur társaság is tagjává választotta. Az 1870-es években hunyt el." http://zsidlex.uni.hu/keret.cgi?/szocikk/14454.htm (2013. 08. 01.) 57
