A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Fazekas Rózsa: Károlyi György fiainak közép- és felsőfokú tanulmányai
Károlyi György fiainak közép- és felsőfokú tanulmányai ivadékon át firól fira elidegeníthetetlenül és osztatlanul szállandó és fenntartandó két elsőszülöttségi hitbizományt alapítok."13 Az 1875-ös hitbizomány- alapító okirat bevezetőjéből kiderül, mennyire fontos volt számára családja biztonsága. Mivel az egész család jövőbeni jólétéről való gondoskodás felelősségét a két elsőszülöttre, vagyis Gyulára és Victorra akarta ruházni, már oktatásukat is úgy irányította, hogy a nekik szánt feladatnak majd meg tudjanak felelni. Károlyi Györgyre jellemző volt, hogy minden, számára fontos dologban alaposan tájékozódott, mielőtt döntött. Felsőszintű mezőgazdasági tanulmányokat fiai az 1818-ban alapított Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézetben is folytathattak volna. 1850-ben az addig magánkézben lévő intézmény állami ellenőrzés alá került, és élére Heinrich Wilhelm Pabstot,14 a hohenheimi gazdasági akadémia agilis, korszerű elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező igazgatóját nyerték meg. Az 1850-es években a Habsburg-birodalom egyetlen felsőfokú agrárképzést folytató intézményében Pabst tevékenységének köszönhetően a képzés színvonala megközelítette a hasonló európai iskolákét. Ennek ellenére a 19. század második felében egyre többen mentek külföldi, elsősorban németországi mezőgazdasági főiskolákra, egyetemekre tanulni.15 Károlyi György fennmaradt leveleiben nincsenek 13 Uo. Lad. VI. No. 11. 14 Pabst, Heinrich Wilhelm (1798-1868) mezőgazdász. A gazdászattal Riedesel báró hesseni és weimari birtokain mint magántanuló kezdett ismerkedni. Az 1820-as években tanulmányuta- kat tett a német tartományokban és Nyugat-Európában, hogy tökéletesítse tudását. Korának egyik legelismertebb mezőgazdásza lett. Igazgatója és tanára volt az eldenai (1839-1843), a hohenheimi (1845-1850), majd a magyaróvári (1850-1861) gazdasági tanintézetnek. A magyaróvári iskolában juh- és szarvasmarha tenyésztést, valamint üzem- és becsléstant tanított. Közel 50 gazdasági egyesületnek volt a tagja. Több szak- és tankönyvet írt. 15 A magyarországi peregrinusok körében egészen 1890-ig a legnagyobb népszerűségnek a Stuttgart melletti hohenheimi tanintézet örvendett, amely a magyaróvárival egy időben, 1818-ban alakult, de már 1847-ben akadémiai rangra emelkedett. A magyaróvári intézet ezt a címet csak 1874-ben kapta meg. A kiegyezés után egyre több hallgatót vonzott a Hallei Egyetem, majd a Berlini Mezőgazdasági Főiskola is. Szögi László kutatásai hívták fel a figyelmet arra a tényre, hogy az egyetemjárás szokása Magyarországon minden korban meghaladta az európai átlagot. Ennek legfőbb okát az egyetemi rendszer késői kialakulásában, majd a 19. század második felében - amikor ugrásszerűen megnőtt a külföldi egyetemeket látogatók száma - a hazai szakkínálat, illetve az oktatás színvonalának hiányosságában látja. Ehhez járult még, hogy divattá vált egy-két szemesztert valamelyik híres európai egyetemen eltölteni. A magyarországi diákok a német nyelvterület, azon belül a Habsburg-birodalom és Németország felsőfokú intézményeit részesítették előnyben. A korszerű ismeretek megszerzésének lehetősége a társadalom egyre szélesebb körében vált lehetővé. (Szögi László: Külföldi egyetemi modellek és külföldi egyetemi tanulmányok a 18. századtól a 20. század első negyedéig. In: Teremtő befogadás. Szerk. Palló Gábor - Ruttkay Helga. Budapest, 2004.) 43
