A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Takács Péter: Wesselényi Miklós szétzilált naplója
Takács Péter népszerűségnek örvendett az orosz cár. Emiatt eluralkodott értelmén és érzelmén a pánszláv-rémület. A tőle 1839-ben elhidegülő régi barátját - Széchenyit - Döblingbe vonulásakor még megvédte a márciusi ifjak felelőtlen támadásától. A mellőzöttség, a miniszteri előszobákban megalázó várakozással töltött órák felőrölték ingatag reményét. Az újra kezdett naplóírást abbahagyta. Gyógyíttatni magát - családjával együtt - elhagyta az országot. Freywaldauba utazott. Itt érte élete legnagyobb szomorúsága. Kossuth Lajos az országból távozó főurakat nyilvánosan hazaárulóknak nevezte. Ez ellen levélben tiltakozott, kérve, hogy őt, mint beteg embert az ország nyilvánossága előtt mentesítse Kossuth a vád alól. Kossuthnak azonban - akkor és később is - fontosabb dolgai akadtak. Nem volt többé szava Wesselényihez. A reformkori barátok közül Kölcsey tiszta emlékén kívül, az élők közül egyedül Deák maradt meg régi emberségében vigasztalásul a harcostársaiban megcsalatkozott Wesselényinek. 1850. április 21-én azonban - indulva az örökkévalóságba - tőle is búcsúznia kellett. * * * A Zsibón hátrahagyott, az ellátatlan és elkeseredett honvédek által feldúlt irattárát, szétzilált és megcsonkított naplóját nem volt már ideje rendbe szedni. A rombolást, a hiányokat sem volt módja pótolni. Mások sem tették. A későbbi rombolásokat, csonkításokat sem mérték fel. Első jelentősebb méltatója, Szilágyi Ferenc nem is ismerte, vagy ha tudott is a naplóról, monográfiája írásakor mellőzte. Dr. Kardos Samu 1905-ben kiadott kétkötetes grandiózus művében több részletet is idézett belőle. A Vasárnapi Újság szerkesztői az 1838-as pesti árvíz félszázados évfordulóján nyilvánosságra hozták az „Árvízi naplót," ami külön füzet formájában azóta kétszer is megjelent Kardos Samu 1906-ban a Régi Okiratok és Levelek Tára című forrásközlő folyóiratban helyt adott az 1827 és 1828 között keletkezett naplófeljegyzések egy részének. Legutóbb 1986- ban, majd 2004-ben a Helikon kiadó jelentette meg Maller Sándor válogatásában és szerkesztésében az akkori két barát közös angliai utazása során készült naplófeljegyzéseit Feleselő naplók címmel. Újabban Fazekas Rózsa, néhai László Géza, Kujbusné Mécséi Éva, Pók Judit és Velkey Ferenc közreműködésével Takács Péter kísérletezik a ziláltságból kihámozható fejezetek és napló- részletek közkinccsé tételével. 24
