A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)

LEVÉLTÁRAK, HAGYATÉKOK - Zsoldos Ildikó: Arisztokrata női sorsok. Vécsey Mária és Vécsey Magda életútjának forrásai

Arisztokrata női sorsok 1935-ben Fejérváry Celestine rokona örökbe fogadta Magdolna bárónőt, akitől két évvel később megörökölte mezőberényi kúriáját. Eredetileg ez édes­anyja örökségét képezte, de Dessewffy Blanka grófnő 1896-ban eladta az Ame­rikából hazaérkező Fejérváry Celestinnek. Mivel Cebrian grófnét nem cserélte fel sátoraljaújhelyi otthonát, a mezőberényi ingatlanban - melyet az államosí­táskor elveszített - csak alkalomszerűen tartózkodott. Ő a szőlészkedésben ta­lálta meg azt a tevékenységet, ami örömmel és megelégedéssel töltötte el. A dualizmus korában az arisztokrácia köreiben oly divatozó szokás, hogy tavasztól őszig a vidéki élet szépségeit élvezték, majd a tél beköszöntével ál­talában a fővárosban, vagy valamelyik belföldi, illetve külföldi nagyvárosban időztek, már rég a múlté volt Cebrianné életmódjában. „A téli 3-4 hideg hónap­ban nem tervezek mostanában soha városi tartózkodást. Falusiasán vagyok öl­tözve, csizmát viselek, bundát, sapkát, gyapjúszvettert és ezeket a meleg hol­mikat nem tudom már összeegyeztetni egy városi eleganciával, mely mégis szükséges, ha Budapesten vagyunk"80 - írta Sárközre testvérének. Az arisztok­rata gőggel teli Eszter bárónő úgy gondolta, hogy húga rangjához méltatlan körülmények közt éli mindennapjait. „Milyen alkalmatlan az újhelyi szőlőben levő házacskájuk:81 és milyen messze a templomtól: 3 km! Ezeket mind az Isten engedte meg! Hogy észbe kapjanak? M. [Magdolna] Aurélt kihasználja!"82 - je­gyezte fel naplójába 1939. február 25-én a tőle megszokott keserűséggel. Vécsey Magdának a második világháború idején keletkezett leveleiből tud­juk, hogy nélkülöző családtagjain a lehetőségekhez mérten továbbra is próbált segíteni csomagok küldésével. Leginkább a megszállt Lengyelország területén élő Windischgraetz Matild unokatestvéréért aggódott és felhasználta kapcso­latait küldeményeinek eljuttatása érdekében. Kedélyét és hitét sikerült meg­őriznie a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. „Az orosz repülők éppen itt mentek el felettünk. Oly nagy zajt csináltak, szinte vibrált az egész levegő és a gyönyörű csillagosság, melyre rettegve bámultam fel. De szerencsére nem 80 ROL Kmlg 452 Nr. inv. 190/1. Sátoraljaújhely, 1940. december 11. Vécsey Magdolna levele Vécsey Eszterhez 81 Eszter minden bizonnyal a Sátoraljaújhely külterületéhez tartozó sátorhegyi, 180 négyzetmé­ter alapterületű, öt szobás, összesen tizenhárom helyiségből álló, villannyal ellátott, tégla, be­ton és kőalapozással rendelkező ingatlant említi. Cebrian grófné itt az 1948-as népszámlálás épületlajstroma szerint két földszintes lakóházat és egy présházat birtokolt istállóval, vala­mint sertésóllal. MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára Sátoraljaújhelyi Fióklevéltá­ra, XXII. 2. Sátoraljaújhely város polgármesterének iratai, 1902-1950.78. d. Népszámlálás 1948. A Sátoraljaújhelyi Járási Tanács VB és Sátoraljaújhelyi Városi Tanács VB iratanyagában nem ta­lálható adat Vécsey Magda ingatlanainak államosítására vonatkozóan, de ezt sejteti az a tény, hogy halotti anyakönyvi kivonatában lakcímként a Széchenyi tér 10. szám szerepel, amely az 1948-as népszámlálási íven a római katolikus parókia tulajdonát képezte. 82 ROL Kmlg 452 Nr. inv. 81 Napló és egyéb jegyzetek 1939. február 25-i bejegyzés 245

Next

/
Thumbnails
Contents