A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
LEVÉLTÁRAK, HAGYATÉKOK - Zsoldos Ildikó: Arisztokrata női sorsok. Vécsey Mária és Vécsey Magda életútjának forrásai
Zsoldos Ildikó A haditengerészet kötelékéből való távozását követően számos közéleti tevékenység mellett a Deák-csoport, azaz a Felirati Párt elképzeléseivel azonosulva a Szatmár vármegyei aranyosmeggyesi választókerületben szerzett képviselői mandátumot 1861-ben és 1865-ben. A kiegyezési tárgyalások sikerre vitele pedig főispáni állásba emelte Szabolcs vármegyében.25 Mária baronesse-t 1883-ban mutatták be Erzsébet királynénak egy budai társas összejövetelen, majd az 1890-es években udvarhölgye lett Ferenc Józse- fék 1868-ban született leányának, Mária Valéria főhercegnőnek. Ez a pozíció a Vécseyek számára a jól gyümölcsöztethető társadalmi és adott esetben politikai kapcsolatok kiépítését, illetve fenntartását is elősegítette. Persze nem minden előzmény nélkül esett a választás Máriára. A gyermek főhercegnő nevelőnője ugyanis Mária édesapjának testvére, gróf Kornis Miklósné szül. báró Vécsey Mária volt. Udvarhölgyként rendkívül érdekelték a politikai hírek, nagy érdeklődéssel olvasott ilyeneket édesanyja leveleiben. Ezeket az információkat a Pesti Naplóból, a Fíazánkból, a Pester Lloydból, a néppárti Alkotmányból egészítette ki, és természetesen az udvari környezetben is megtárgyalták a történéseket. Az 1890-es évek első felében nagy figyelmet szentelt a hazánkban folyó egyházpolitikai küzdelmeknek. „Nagy érdekkel kísérem a polgári házasság ellen irányuló mozgalmat és igen örülök neki, és az egyéb aspektusait a dolgoknak, s örülök, hogy Papa a Nemzeti Párt mellett lépett fel Szatmáron. Ki tudja mennyi örvendetest ír meg maga édes Mami erre nézve is ebben az esztendőben?!"26 - írta édesanyjának, aki szinte rajongott Apponyi Albertért, de a család valamennyi tagja óhajtotta a gróf politikai sikerét. „Most Apponyi megint megcsinálta a Nemzeti Pártot jászberényi beszédében, s ami eredeti volt, Károlyi Pista lelkes tósztjában teljesen melléje állott. Mindég úgy meg tudja az embert nyerni azáltal, hogy sokat hányódott lelke mégis képes a lelkesedésre"27 - nyilatkozott Vécsey Magdolna 1904-ben. A rendelkezésünkre álló forrásokból az 25 Főispáni működésének kezdetéhez lásd Czövek István: Az önkényuralom és a dualizmus kora. In: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája, 1. köt. Szerk. Cservenyák László, Nyíregyháza, 1993. 313-318. A báró főispáni működését mérlegre téve eredményként könyvelhető el a Balközép és a Szélsőbal politikai akciójának leszerelése, valamint a szabolcsi régészeti mozgalom ügyének felkarolása. Az 1869-es országgyűlési képviselő-választáskor azonban totális kudarcot vallott, ugyanis az ellenzéki többségű törvényhatóságban 1869-ben egyetlen mandátumot sem sikerült szereznie a kormánypártnak. Ezekhez lásd Magyar Nemzeti Levéltár (a továbbiakban MNL) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára, IV. B. 255. Szabolcs vármegye első alispánjának iratai, 1862-1871. Igazgatási iratok, 129. d. 26 ROL Kmlg 452 Nr. inv. 178 Maria Vécsey Corespondentá 1880-1917. (a továbbiakban Nr. inv. 178) Lichtenegg, 1893. január 18. Vécsey Mária levele Dessewffy Blankához 27 Uo. Nr. inv. 211 Corespondentá 1895-1935. (a továbbiakban Nr. inv. 211) Fülek, 1904. június 20. Vécsey Magdolna levele Vécsey Miklóshoz 230
