A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
LEVÉLTÁRAK, HAGYATÉKOK - Zsoldos Ildikó: Arisztokrata női sorsok. Vécsey Mária és Vécsey Magda életútjának forrásai
ZSOLDOS ILDIKÓ Arisztokrata női sorsok Vécsey Mária és Vécsey Magdolna életútjának forrásai1 A 19. századi magyar történelem egyik befolyásos formálójának, a reformkorban újkonzervatívként, a későbbiekben ókonzervatívként emlegetett Des- sewffy Emil gróf két leányunokájának, a magyar történettudomány által meglehetősen elhanyagolt Vécsey család szatmári ágához tartozó Vécsey Mária (1864-1928) és Magdolna (1873-1960) bárónő életútjának komparációjára vállalkozik a tanulmány. Mária Dessewffy Emil gróf Blanka nevű lánya és báró Vécsey József második, Magdolna hetedik gyermekeként született.2 A szatmári Vécseyek a történelmi Szatmár vármegye második legtekintélyesebb családjának számítottak a hosszú 19. században. Az első helyet természetesen a Károlyiak őrizték, de a Vécseyek is két ízben adtak főispánt a törvényhatóságnak.3 A forrásokról A címben szereplő két baronesse neveltetésére, életmódjára, sorsának alakulására vonatkozóan szinte kizárólag a családi levéltárban fellelhető korrespon- dencia, naplók, végrendeletek, nekrológok, gazdasági iratok és egyéb feljegyzések szolgálnak primer forrásul. Vécsey Magdolna világnézetének rekonstruálásához értékes adatokkal szolgál az 1922-ben, a Pallas Kiadó gondozásában megjelent Rabságunk kezdetén című opusza, mely az 1919 januárja és július vége közti intervallum történéseire koncentrálva tárja elénk a férjétől örökölt füleki kúriának hol a vörös katonák, hol a csehek általi megszállását, végül ennek, a számára oly kedves településnek a magyar hazából való végleges kiszakítását. 1 A19. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napokon Nyíregyházán, 2012. szeptember 27-én elhangzott előadás szerkesztett változata. 2 Dessewffy Blanka grófnő nyolc gyermeknek adott életet. Közülük egyet, az 1867. április 25-én született Emilt - akiről Gudenus János József genealógiai munkája nem tesz említést - tizenöt hónapos korában elveszítették. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. 4. köt. Budapest, 1998.189. Négy leányt és három fiút neveltek fel: Esztert (1863- 1951), Máriát, (1864-1928), Lászlót (1866-1924), Miklóst (1869-1951), Paulinát (1871-1931), Magdát (1873-1960) és József Aurélt (1883-1958). 3 Vécsey József nagyapja 1803-tól 1829-ig, édesapja pedig 1829 és 1845 között látta el Szatmár vármegyében a bécsi udvar képviseletét főispánként Az utódok uralkodóházhoz való szoros kapcsolódása, az országos és a lokális politikában való jelenléte is számos területen kimutatható. 223
