A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)

LEVÉLTÁRAK, HAGYATÉKOK - Bánszki Hajnalka: Zajácz József nyíregyházi polgár (1824–1885). Kísérlet egy életút rekonstruálására

Zajácz József nyíregyházi polgár (1824-1885)

fordulnak a királyi törvényszékhez ülésen kívül előadva a legsürgősebben - ott ahol pedig veszély forog fent, azonnal átteszi."31

Tisztigyámi működéséről maradt ránk a legtöbb forrás. Az 1871. évi XVIII. törvény alapján rendezett tanácsú várossá alakult Nyíregyháza, ami az ügykezelés átalakulásához is vezetett. 1873-tól kezdődik Nyíregyháza rendezett tanácsú város árvaszékének iratanyaga, de Zajácz József árvagyámi működésének idejéből sajnos csak a pénztárkönyvek maradtak ránk. A polgármesteri iratokban azonban számos általa írt beadványt, számadást és árvákat érintő egyéb ügyiratot találunk.

Az általa készített ügyiratok alapján egy, a gazdasági ügyekhez értő, precíz hivatalnok képe rajzolódik ki előttünk. Úgy gondoljuk, hogy legmagasabb végzettsége a donatista osztály volt - mint ahogyan ezt a már említett naplóbejegyzésében írja magáról.

1885-ben betegeskedni kezdett, ezért július 5-én levelet intézett a polgár- mesterhez,32 amelyben július 10-től kezdődően hatheti szabadságot kért, hogy betegségét Karlsbadban33 kúrálhassa orvosi rendelvényre. Távollétében Déry Károly számvevőt bízták meg helyettesítésével. Azonban betegségéből nem gyógyult fel, augusztus 22-én elhunyt. A képviselőtestület „12 évet meghaladott lelkiismeretes és pontos hivatali működésének elismerésével" emlékét az 1885. augusztus 28-i ülés jegyzőkönyvében örökítette meg.34

A Nyírvidék tudósítása Zajácz József haláláról: „Nyíregyháza város tiszti karából egy munkás és sok jóakaratú erő dőlt ki Zajácz József városi közgyámnak folyó augusztus hó 24-én hosszan gyöngélkedés s utóbbi időkben 12 heti súlyos szenvedés után bekövetkezett halálával. A boldogult 1872-től óta [sic!] haláláig viselte a polgártársainak változhatlan bizalmából elfoglalt és azt becsülettel be is töltött közgyámi hivatalát. Temetése népes és fényes volt, ami szintén az elhunytnak népszerűsége mellett nyilatkozott."35

Zajácz József hivatalnoki karrierútja átmenetet képvisel Nyíregyháza igazgatástörténetében. Még megtaláljuk benne a 18. század végi, 19. század eleji paraszti mezőváros elöljárójának vonásait: evangélikus telepesek leszármazottja, maga is szorosan kötődik a földhöz, gazdálkodik. Az 1850-es években még csak nem is számít vagyonosnak, egy nagyobb gazda feleseként látjuk az összeírásokban. Az évtized végére már megduplázta földvagyonát. Sajnos két

31 MNL SZSZBML, V. B. 71. Nyíregyháza Rendezett Tanácsú Város Központi Választmányának

iratai, 1872-1939.1. cs. Az eredeti helyesírás szerint közölve.

32 MNL SZSZBML, V. B. 77. 6003/1884.

33 ma Karlovy Vary, Csehország

34 MNL SZSZBML, V. B. 72.13. köt. 1885. augusztus 28.

35 Nyírvidék, 1885. augusztus 30. 3. Az eredeti helyesírás szerint közölve.

221