A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)

LEVÉLTÁRAK, HAGYATÉKOK - Bánszki Hajnalka: Zajácz József nyíregyházi polgár (1824–1885). Kísérlet egy életút rekonstruálására

Zajácz József nyíregyházi polgár (1824-1885)

forint) pedig így minden évben megmaradna 20-25 ezer forint, amelyet a város szépítési célokra használhatna fel.

Zajácz javaslatát 1876. augusztus 10-én fogadta el a közgyűlés. 1876 novemberében öt osztályba sorolva közel ötezer holdat22 osztottak fel a város 2508 gazdálkodó lakosa között. Az így földhöz juttatottak csak tíz év után kapták meg tényleges tulajdonukba a földet.23 Az 1880-as években a város 610 ezer forint összegű fennmaradó tartozását ötvenévi törlesztésre konvertálták.24

A javaslat véghezvitelét jogilag bonyolította és a lakossággal való elfogadtatását is megnehezítette, hogy a gyepföldek az örökváltság révén már korábban a közösség tulajdonába kerültek. A nyíregyháziak így tulajdonképpen kétszer fizették ki a földeket: egyszer az örökváltság során, másodszorra pedig a felosztáskor. A vezetés viszont azzal érvelt, hogy a földek utáni adót eddig is a város fizette, így a lakosokat csak a használati jog illette meg.25

Ugyan még 1542 hold gyepföld maradt a város tulajdonában, de lényegében ezzel az eladással megszűnt a közösségi földtulajdonlás Nyíregyházán.26

Zajácz József 1873-tól haláláig töltötte be az árvagyámi állást. Az árvagyá- mi vagy közgyámi tisztség egyike volt a városvezetés legbefolyásosabb pozícióinak. Az 1871. évi XVIII. törvény alapján „a rendezett tanácsú városokban az elöljáróságot a tanács tagjai képezik, t. i. a polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, rendes fizetéses jegyzők, főügyész, rendes fizetéses ügyészek, árvaszéki ülnök, pénztámok, számvevő, ellenőr, közgyám, levéltámok, orvos, mérnök s a község által a helyi igények szerint rendszeresitett más tisztviselők."27

Az új hivatal a korábban betöltött tisztségekhez képest előrelépést jelentett Zajácz pályafutásában, ez a pozíció már főfoglalkozása volt, ami a fizetésében is megmutatkozott. Míg korábban az Előfogati Társaság felügyelőjeként - ami nyilvánvalóan csak mellékfoglalkozásként szolgált - mindössze 70-90 forint illetményt kapott,28 árvagyámként havi fizetése 800 forintot tett ki 1873-ban. Összehasonlításképpen a polgármester fizetése ugyanekkor 1600 forint volt, a jegyzőé

22 Zajácz tervezetében 5066 hold felosztásáról írt, de a valóságban csak 4953 holdat osztottak ki. Erre lásd Hársfalvi Péter: Az önkormányzat Nyíregyházán a 18-19. században. Budapest, 1983. (a továbbiakban Hársfalvi, 1983.) 112-113.

23 Bene, 2010. 301.

24 Lukács, 1886. 332.

25 Hársfalvi, 1983.112-113.

26 Uo. 114.

27 1871. évi XVIII. törvénycikk a községek rendezéséről VI. fejezet 65. §. http://www.lOOOev.hu/ index.php?a=3&param=5484 (2013. 06. 03.) Az eredeti helyesírás szerint közölve.

28 MNL SZSZBML, IX. 11.1. cs. A Cúgos Társulatnak bevételeiről és kiadásairól szóló főkönyve az 1864-ik évtől kezdve 1867-ik évig bezárólag.

219