A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
LEVÉLTÁRAK, HAGYATÉKOK - Henzsel Ágota: Debreczeni Tamás pataki prefektusságának első éve
Debreczeni Tamás pataki prefektusságának első éve II. Ferdinándnak és Brandenburgi Katalin fejedelemasszonynak,17 a mindenáron való pénzszerzés erőltetését, a fizetett alkalmazottak elbocsátását eredményezte. Az utóbbit illusztrálja Debreczeni Tamás levélrészlete is: „Regestrum szerént tudja Nagyságod itt kinn való jámbor szolgáit, ismeri is mind őket, ha melyik nélkül ellehet, vagy meg akarja tartani, Nagyságod kegyelmessége, én abban nem válogatok."18 Bár a prefektus igyekezett elhárítani magától a kellemetlen döntéseket, a csalódott szolgák és alkalmazottak, a szigorúbban dolgoztatott jobbágyok ellenállását és haragját éreznie kellett: „...ennél nagyobb gyűlölséget azzal is magamra nem hozhatok, csak hogy nem adhatok is, elég búsulásban vagyok miattok, kihez szokatlan is vagyok, mert az fizetésre nekem egyébkor gondom nem volt."19 A jobbágyi ellenállást szigorúan megtorolta. A pünkösdkor kocsmai eladásra kiosztott bor árulását megtagadó telkibányai „vakmerő, hitvány" parasztokat vasra verette és a várban dolgoztatta, amíg a bor árát be nem adták.20 Patakról elfoglaltsága miatt ritkán tudott kimozdulni, pedig a jelentősebb munkáknál személyesen is ott akart lenni és mindenről tudomást szerezni. Ezért bírt számára nagy jelentőséggel a gyors, pontos információ. Uradalmi alárendeltjeitől is várt és kapott leveleket, de az ő kezén ment át az Erdélyből jövő és oda tartó küldemények legtöbbje is. Tájékozottnak kellett lennie nemcsak a szorosan vett gazdálkodás, hanem a korabeli közállapotok, események vonatkozásában is. 1633-ban bizonytalannak ítélte a helyzetet; Felső-Magyar- országon az előző évi parasztfelkelés utóhatását még lehetett érezni. A török veszély miatt a vármegyék által tartott lovasokról nem volt jó véleménnyel, szerinte sok kárt okoznak, semmije sem marad miattuk a szegénységnek. A mezei gazdálkodás lehetőségeit és kilátásait az időjárás szélsőségei befolyásolták. Ez a levelekben gyakran szereplő téma, hiszen a gabona-, szőlő- és szénatermés, de az állattartás is függött tőle. A17. században hűvösebb, csapadékosabb volt az éghajlat: júniusban kései fagy keltett riadalmat, féltek, hogy nem lesz elég szőlő és bor. Szerencsére csak az alacsonyan fekvő szőlőkben esett kár. Az árvizek csak június végén vonultak le, Patakon aratás előtt nem lehetett füvet kaszálni. Az ökrök legelőre hajtása késett, a hizlalni való sertés vásárlásával várni kellett, mert makktermés alig mutatkozott. A földesúri majorságot jobbágyi robotmunkával művelték, de szőlőszedéshez, favágáshoz bérmunkát is igénybe vettek. A Rákóczi-birtokokon ekkor 17 I. Rákóczi Györgynek Munkács megszerzésére kellett a pénz. 18 AFR, 1060.1633. szeptember 11. 19 Uo. 20 AFR, 1046.1633. július 2. 191
