A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)

LEVELEK - Papp Klára: A Csáky–Jósika házaspár kapcsolatai levelezésük tükrében

A Csáky—Jósika házaspár kapcsolatai levelezésük tükrében A család férfitagjairól, így a házaspár fiairól is készített kőnyomatokat az 1842. évi erdélyi országgyűlés alatt Szathmári Pap Károly, amelyet az elmúlt években albumba rendezve adtak ki.21 Jósika Antal 1803-ban halt meg. Fia 1804 januárjában részt vett Kolozsvá­ron az új főispán beiktatásán, s igen vegyes érzésekkel teli tudósítást küldött róla az anyjának. Nagyon jól esett neki, hogy Cserei a hosszú oratióban „sze­gény atyámat ugyan megdicsérte és Haller Józsefnek, mint követésre méltó példát elejébe tette", amit igyekezett megköszönni neki. De magát a főispáni beiktatást, az installációt cifraságnak tartotta. Kritikát ugyan inkább azért fo­galmazott meg, mert kevés embert hívtak, akik a szűk helyen mozogni is alig tudtak, de az asztalokkal, mondván „elég szépek voltak", és a bállal mégis elé­gedett volt.22 A családon belüli levelezés állandó témakörei: az egészségi állapot, betegségek és a gyógyítás A betegség és a halál a 18. századi családok életében nagy gondot okozott, s megnehezítette a hozzátartozók életét is. Csáky Kata grófnő - Rozália nagy­anyja, akinél gyermekkorában nevelkedett - két férjét is eltemette, s igen nehe­zen viselte el kedves unokájának, a kis Katicának elvesztését, aki 1791-ben him­lőben lelte halálát. Második férjéhez, Bethlen Miklóshoz 1780-ban, egy évvel a halála előtt a híres kolozsvári orvost, Pataki Sámuelt akarták Küküllővárra ki­vitetni.23 Az orvosnak egy későbbi leveléből azonban az derült ki, hogy akkor csak „távgyógyítást" végzett, vagyis Csáky Kata betegségleírása alapján kül­dött neki orvosságot. Ezért 1781-ben arra kérte a hozzá forduló Bethlen Rozá­liát, hogy az apja jöjjön el hozzá személyesen Kolozsvárra, hogy megvizsgál­hassa.24 Csáky Rozália Jósika Jánosné igyekezett jó viszonyt tartani anyjával, Bethlen Rozáliával, aki második férjével, a református Wass Sámuellel élt házasságban. 21 Szathmári Pap, 1842. Jósika Lajos Torda vármegyei főispán 68-69., Jósika Sámuel császári és ki­rályi aranykulcsos tanácsos 86-87. 22 Jósika hitb. lt. No. 146.1804. január 21-i levél Kolozsvárról. 23 Pataki Sámuel (1731-1804), ezen a néven a második orvos a családban. 1759-től oktatott a ko­lozsvári református kollégiumban, majd az Orvos-sebészeti tanintézetben. 1780-tól Kolozs vár­megye tiszti főorvosa lett. Pataki Jenő: Pataki Sámuel (secundus). Orvosi Szemle, 1928. No. 4. 14. A kolozsvári orvosképzésről bővebben Maizner János: A kolozsvári Orvos-sebészeti taninté­zet történeti vázlata 1775-1782. Kolozsvár, 1890. Apja, Pataki Sámuel (1692-1766) a Teleki gró­fok pártfogolja, s 1743-tól Kolozsvár városi orvosa volt. Pataki Jenő (1857-1944): Egy kolozsvá­ri orvos-dinasztia: a Patakiak. In: Uő: Az erdélyi orvoslás kultúrtörténetéből. Budapest, 2004. http://mek.oszk.hu/05400/05413/ (2008. 09. 20.) 24 Jósika hitb. lt. No. 552.1781. április 4-én Kolozsvárról küldött levél. 161

Next

/
Thumbnails
Contents