Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig
Városias falu vagy falusias város? szebbé a városképet. A tűzoltóságtól ezt remélni sem lehetett, hiszen az önkéntes alapon szerveződött, ám a községi vagy állami működtetésű intézmények, szervezetek megérdemelték volna a saját, külön az adott célra emelt épületet. Az új szolgabírói hivatalt 1928-ban építették meg, a pénzügyőrség 1929-ben kapott új laktanyát, a járásbíróság 1938-ban költözött új épületbe. A kisvárdai „városháza" esete is példázza ezt a községből a városba való átmenetet, az igények és a lehetőségek eltérő voltát. A régit 1899-ben eladták Grósz Benjamin szállodatulajdonosnak 12 000 forintért.1211903-ban az akkor használt épület bővítése mellett tették le a voksot.1221910-ben Kisvárda vezetősége pályázatot hirdetett a községháza átépítésére. 1911-ben elhatározták, hogy a községházát teljesen lebontják és helyén 100 000-120 000 koronából új községházát építenek, s ennek terveire is árlejtést hirdettek. Ebben az új komplexumban nem csupán a községi hivatalok, hanem a rendőrség és a tűzoltóság is helyet kapott volna.123 Ez a kisvárdai viszonyok között „futurisztikusnak" tűnő terv kezdetben jó úton haladt, pályadíjakat is osztottak, több pályamunkát is megvettek,124 de végül egyet sem valósítottak meg. A Szent László utca a járásbírósággal 121 Hírek. KL, 1899. 37. sz. 2. 122 Hirdetmény. KL, 1903. 5. sz. 3. 123 Képviselőtestületi ülés. FSZH, 1911.3. sz. 1.; Községháza építése. FSZH, 1911.9. sz. 1. 124 Hirdetmény. FSZH, 1912. 33. sz. 4. 365