Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig
Városias falu vagy falusias város? családdá képező vasút eszméjét. "101 Az eseményt méltató ünnepi beszédben többek között ezt mondta Györgyényi:: „A kisvárdai vaspálya megnyitása városunk történelmében korszakot képez: azért méltó annak emlékét megörökíteni.. .Mert ki ne tudná a vasutak hasznos voltát, mily hatalmas emeltyűje a műveltségnek, iparnak, kereskedelemnek..."102 A beszéd után ismét a dalárda „zendült meg, majd a zenészek húzták rá az indulót, " ez adta meg a jelet arra, hogy a nagyszámú vendégsereg kocsikon meginduljon a Kaszinó termeibe, ahol reggelivel fogadták a vendégeket, majd ebéd következett, melyen 160 ember vett részt. A látogatók délután háromkor indultak vissza a „vasparipával" Nyíregyházára.103 104 Ez maradt a menetrend is, azaz a vonat reggel hét után indult el Nyíregyházáról és Kisvárdáról három óra után fordult vissza. A vasútvonalat továbbépítették, így 1873. február 4-én átadták a Kisvárda- Csap közötti szakaszt is. Ennek hasznáról számolt be február 22-én Somogyi Rezső gyógyszerész a fővárosban tanuló Zsigmond nevű fiának: „a forgalom olly váratlanul kielégítő, hogy naponkint 150 személy is utazik, a heti vásári napokat ide nem számítva. Hát még mennyi követ, épület fákat, életneműket és állatokat szállít."m 1874-ben nagy hír volt az, hogy március 4-től már a hét két napján (szerdán és szombaton) napi két alkalommal is indult és érkezett vonat Kisvárdáról, ill. Kisvárdára.105 Azt követően, hogy a vasút elért Kisvárdáig, szinte azonnal megkezdődött a vasútállomás helyének kritizálása, mondván, hogy az nagyon kívül esik a településtől. Ez igaz is volt, hiszen a „város" déli irányban a század- forduló előtt lényegében a mai görög katolikus templomnál ért véget, és onnan is messze volt az állomás, hát még a település északi végétől! Számításba kell venni még a korabeli útviszonyokat is, amelyek gyakran inkább nehezítették, mint segítették a közlekedést. De csak idő kérdése volt, hogy a vasútállomás mikor kerül „közelebb" a lakott városrészhez. Volt más is, amit joggal kifogásoltak a helybeliek, ez pedig az ún. kisállo- más ügye. Mivel a vasútvonal Kisvárda keleti részén vezetett Fényeslitke felé, ez a nyomvonal közelebb volt a városmaghoz, mint az, ahol a vasútállomást létesítették, így a helyi lakosok és érdekképviseletek egyre gyakrabban kérték, hogy ezen a keleti részen is létesüljön egy megálló. 1907-ben, amikor a nagyállomás helyén új vasúti épületeket emeltek, ismételten felvetették, hogy ha már 101 F. I.: A nyiregyházai-kisvárdai vasútvonal megnyitása. SZ, 1872. 47. sz. 2. 102 Györgyényi Ignácz kanonoknak a Nyíregyháza-Kisvárda vasútvonal megnyitásakor mondott beszéde. SZ, 1872. 47. sz. 2. 103 F. I.: A nyiregyházai-kisvárdai vasútvonal megnyitása. SZ, 1872. 47. sz. 2. 104 Somogyi Rezső levele, 1873. február 22. Kisvárda, Városi Könyvtár 105 Újdonságok. SZ, 1874. 9. sz. 3. 359
