Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig

Városias falu vagy falusias város?

Az 1904-ben átadott posta

Az új posta ideig-óráig adott okot az örömre, mert a növekvő forgalom túlhaladta méreteit, lehetőségeit. Az ügyben illetékesek végül odajutottak, ahova korábban is kellett volna: új, nagy épületet kell emelni! E célra a postaigazgatóság 14 000 koronáért a Somogyi Rezső utcában lévő Fried Jenő-féle telket vette meg. 1913 augusztusában versenytárgyalást hirdettek azzal a feltétellel, hogy a következő év júniusában az építménynek készen kell lennie.951913. szeptember 8-án volt a postaépület engedélyezése tárgyában a helyszíni szemle, ezt követően kezdhették meg a munkálatokat. A posta- és távíróhivatal 1914. augusztus 22-én költözött be a ma is használt épületbe. Ekkor 23 tiszt, altiszt, ellenőr, raktáros, kiadó, levélhordó stb. volt a posta alkalmazásában.96

Már 1872-ben megadta a minisztérium az engedélyt arra, hogy Kisvárda a saját költéségén távíróhivatalt állítson fel, de ez nehezen ment, mert azok a kereskedők, akik leginkább igényelték, csak nehezen adták össze a szükséges összeget.97 A telefon a Kisvárdán belüli üzenetváltást szolgálta elsősorban, de ettől fontosabb volt, hogy a nagyváradi postaigazgatóság 564/904. sz. átiratával értesítette a kisvárdai távbeszélő központot, hogy hamarosan a helyközi beszélgetés is lehetővé válik a kisvárdaiak részére. Ez január 26-tól valóra is vált.98

1913-ban kiépült a Nyíregyháza-Kisvárda áramkör, ezt csatlakoztatták a Nyíregyháza-Budapest interurbán áramkörhöz, így Kisvárda is gyorsabb

95 Versenytárgyalási hirdetmény. SZÚ, 1913. 35. sz. 6.

96 Kisvárda 1914-ben. KV, 1941.45. sz. 4.

97 Sármelléki: Vidéki levelezések. SZ, 1872. 52. sz. 3.

98 Interurbán telephon. KL, 1904. 5. sz. 2.

357