Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Lucian Cucuiet–Laurentiu Tibor Dudás–Luminita Dudás: Szatmárnémeti fejlődése a 19. század végén és a 20. század első felében
Szatmárnémeti fejlődése... A fejlődés szükségessé tette néhány középület megépítését. 1889-ben elkezdődött egy új városháza felépítése, aminek egyik szárnyát 1890-ben befejezték. A teljes épületet 1891. január 5-én adták át. Mivel a bíróság régi épülete sem felelt meg az igényeknek, már 1894-ben felmerült egy új székház építésének gondolata. Az új bírósági palota megépítésekor a város 50 000 forintot adott az építési telek megvásárlásához, 200 000 forint előleget az építkezéshez és végül 7700 forintot a bankköltségekhez. 1897-ben épült fel a törvényszék és a börtön4 A kulturális épületeknek is nagy figyelmet szentelt a város. 1889-1892-ben épült fel a pápai Vayta Adolf tervei alapján a 763 férőhelyes színház. A belügyminisztérium az építési engedély megadását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy be kellett vezetni az elektromos áramot, illetve garantálni kellett a tűzvédelmet. A városiasodás tükröződik abban is, ahogyan a zöld területek rendezését elképzelték: a városközpontot parkosították, létrehoztak még egy parkot és a Kossuth-kertet,4 5 amelyek ennek az időszaknak a legszebb pihenőterületei és sétányai voltak Szatmárnémetiben. A 19. század végén tervbe vették egy közfürdő építését a Kossuth-kertben. 1900. május 15-ig kellett a kivitelezési terveket benyújtani. 1900. február 20-án hozott döntésével Tóásó Pál terveit fogadta el a városi tanács. A kivitelezéssel Hirsch Miklóst bízták meg, aki ezért 60 719 koronát kapott. 1900. augusztus 8-án kezdték meg a munkálatokat és 1901. június 8-án terv szerint fejezték be. 5 ma Római-kert 4 http://5mp.eu/web.php?a=tegnap 2011. márc. 2. 319
