Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Szemák-Neubauer Mária: Urbanizációs folyamatok Munkácson a 19. század végén és a 20. század elején

Szemák-Neubauer Mária

be a rendszerbe.41 A vendéglő csatornája a színház vízelvezető árkába torkollott.42 A szennyvizet a Latorcába vezették be.

A vízellátást biztosító vízvezetékrendszer csak az első világháborút követően épült ki. Bár a városi tanács 1905-ben megszavazta a vízvezetékek próbafúrásainak költségét, de érdemi élőrelépés nem történt.43 A városi polgárság az udvarokon ásott kutakból vette a háztartás számára szükséges vizet.

Az 1912-ben kiadott víz- és csatornadíjra vonatkozó szabályrendelet a város utcáit a közművesítés szintje alapján négy kategóriába sorolta:

> utcák, ahol szennyvízcsatornát, esővízcsatornát és vízcsövet fektettek le,

> utcák, ahol vízcsövet és vagy esővízcsatornát vagy szennyvízcsatornát fektettek le,

> csak vízcsővel ellátott utcák,

> utcák, ahol ezek egyike sem található meg.

A városvezetés előirányozta a teljes városi víz- és csatornahálózat tíz éven belüli kiépítését. A 20. század második évtizedében némely munkácsi otthonba már káddal ellátott fürdőszobát, vízöblítéses árnyékszéket is beépítettek. A nagyobb vízfogyasztású iparvállalatok, üzletek, gyárak és közfürdők a vizet vízmérő órákon át kapták.44

A szennyvízelvezetés mellett a városi szemét eltakarítása is egyre fontosabb szerepet kapott. Az utcák, a terek, a járdák, a piacok, az udvarok, az üzletek, a lakóházak hulladékai, az útmenti vízelvezető árok tisztántartása, az építési törmelékek, a fekáliák, az istállótrágya, télen a hó eltávolítása állandó gondot jelentett. Mindezt a város saját erejéből vagy vállalati úton szállíttatta el. A szemétszállítás többnyire hetenként egy alkalommal, főbb utcák esetében kétszer történt. A hulladékot előre meghatározott útvonalon vitték. Azok a lakosok, akik háztartási szemetüket trágyájukkal összekeverve gazdálkodási célra használták, egyedül hordhatták ki azt földjeikre. A hulladékot az udvaron elhelyezett szemetesládában, vagy a külön e célra készített betonfalú gödörben gyűjtötték össze. Az utcaseprők a számukra kijelölt utcarészt nyáron reggel hat, télen hét óráig voltak kötelesek felseperni. A napközben keletkezett hulladékot targoncájukban hordták el egy nagyobb gyűjtőládába. 1913-ban már öt nyitott szemeteskocsi járta Munkács utcáit. A város köztisztaságára ezeken kívül egy felügyelő, egy gyepmester, három gyepmester segéd, húsz utcaseprő és öt

41 KÁL, F. 1552. op. 1. od. zd. 3065. (1908)

42 KÁL, F. 1552. op. 1. od. zd. 2224. (1901-1902)

43 Munkács, 1905. 43. sz. 3.

44 KÁL, F. 1552. op. 1. od. zd. 3594. (1912)

314