Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Szemák-Neubauer Mária: Urbanizációs folyamatok Munkácson a 19. század végén és a 20. század elején

Szemák-Neubauer Mária

A modern városrendezés egyik jellemzőjeként számon tartott aszfaltburkolatot 1889 után rakták le először Munkácson. Ugyanakkor az aszfaltozás többnyire csak az utca járdáit érintette. Ezeket a munkálatokat több éven keresztül, szakaszosan végezték. Az aszfaltozás döntő többségben a Magyar Aszfalt Részvénytársaság nevéhez fűződik.14 Az Asphalt Rt. 1905-ben, 1909-1910, valamint 1913-1915 között végzett a város számos utcájában aszfaltozást.151914- re Munkács 35 utcájának járdáit borította aszfalt. A városi utcák aszfaltburkolása a második világháborút követően vált általánossá.

A városi modernizáció leglátványosabb eleme, a közvilágítás, ugyancsak egyre nagyobb teret hódított az adott időszakban. Munkácson 1872-ben 72 utcai petróleumlámpát állítottak fel. A város utcáinak világítása azonban nem volt megfelelően megoldott. „A lámpák oly rosszul égtek, hogy ha az ember a lámpa mellett ment, alig láthatta hová lép."16 Az esti őrjárat gyakran tudósított arról, hogy bár a lámpagyújtogatók előírás szerint begyújtották a fényeket, „a lámpák általában már az est beáltával oly sötéten égnek, hogy azokat közvetlen látni nem lehet, vagy általában nem égnek." A világítást bérlő köteles volt a lámpákat alkonyaitól reggelig üzemben tartani, mégis gyakran előfordult, hogy „az egész város területén az összes lámpák meggyújtva nem voltak, oly sötét volt, hogy az ember nem volt képes az utcán végigmenni."17 Ezek alapján érthető, hogy a világításért felelős vállalkozók pénzbírságolása gyakori esemény volt.

1875 decemberében a városi tanács az időközben 69-re csökkent utcai lámpák számát 75-re emelte. 1884-ben már 84 lámpa működött.18

A város 1893-ban határozta el a villanyvilágítás bevezetését. A magánvilágítással együtt az épülő színház világításának kérdését is meg akarták oldani. 1897-ben pályázatot írtak ki a villanyvilágítás bevezetésére. Bár a legolcsóbb ajánlatot Rochlift és társa tette, de annak kivitelezési gondjai miatt a város a Magyar Siemens Villamossági Rt.-vel kezdett tárgyalásokat. Időközben egy másik budapesti vállalat, a Ganz és társa is jelezte vállalkozó szándékát, de a cég megbízottja nem jelentkezett.19 A szerződést 1903. április 21-én20 írta alá a Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamos Rt.-vel Cseh Lajos polgármester. Villanytelep létesítése céljából a vállalat ötszáz négyszögölnyi városi földet kapott.21 A szerződésben foglaltak szerint a villanytelep összes gépe, berendezése

14 LEHOCZKY, 1998.94-103.

15 KÁL, F. 1552. op. 1. od. zd. 1633. (1896-1915)

16 KÁL. F. 1552. op. 1. od. zd. 374. (1877)

17 KÁL, F. 1552. op. 1. od. zd. 759. (1883)

18 LEHOCZKY, 1998. 111.

19 KÁL, F. 1552. op. 1. od. zd. 2220. (1902)

20 KÁL, F. 1552. op. 1. od. zd. 2387. (1903)

21 KÁL, F. 1552. op. 1. od. zd. 2545. (1904)

310