Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Csatáry György: A 19. század végi, 20. század eleji Beregszász történelmi épületei

Csatáry György

A kaszinó alapítása Eötvös Tamás másodalispán, az 1848-as megyei nemzetőrség szervezője, a megye kormánybiztosa nevéhez fűződik. Megnyitására 1841. március 5-én került sor az „Arany Oroszlán" fogadóban, de gyűléseit, rendezvényeit bérelt helyiségekben és magánlakásokban tartotta. Alapszabálya szerint: „A Casino díszesebb társalkodásra szánt egyesület, s tagja csak az lehet, ki nemes magaviseletéről ismeretes, ha illendő ruházatban jelenik meg s a többi tagokkal egyformán minden rendszabálynak magát aláveti." A kaszinó a helyi polgárság szórakozásra és művelődésre vágyó tagjait egyesítette. A szabályok előírták, hogy kalapban vagy kutyával nem volt szabad belépni. A tagok kötelesek voltak önözni egymást, és aki vétett ez ellen, két ezüst forint bírságot fizetett. A kaszinó könyvtára 1841-től jelentősen gyarapodott: Eötvös Tamás gazdasági könyveket rendelt, amelyek között megtalálhatóak voltak Széchenyi munkái is. Később Bay György száz forintot ajánlott fel a könyvtár javára. Beszerezték Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Eötvös József köteteit, valamint folyóiratokat és újságokat rendeltek.28 28 29

1846. július 30-án érkezett meg Beregszászba gróf Széchenyi István,30 aki naplójában így ír erről a napról: „Buday István Bereg megyei másodalispánnal megyek. Beregszász: reggeli - Péchy szolgabíró adja. Küldöttség ugyanott, este Tiszádjlakon."

28 http://www.profila.hu/auctions/toc/-34725523/page-l .2011. aug. 4.

29 KOZMA György: A Beregmegyei Kaszinó százéves története. Budapest, 1942.

30 Mint az országos közlekedési bizottság elnöke, második tiszai útja alkalmával tárgyalásokat folytatott a vármegye vezetésével a tiszai vízszabályozásról. A térség vármegyéinek tisztelete azonban már megelőzte ezen a vidéken, mivel Ugocsa 1836-ban, Ung 1837-ben táblabírájává választotta Széchenyit.

302