Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Galambos Sándor: „Csak az önállóság, a szabadság hiányzik…" Nyíregyháza küzdelme a törvényhatósági jogért
„Mert csak az önállóság, a szabadság hiányzik...” Maga a város alig másfélszáz éves múltra tekinthet vissza. De ez alatt a másfélszáz év alatt a telepítvényből mihamar önálló község lett. A lakosság készpénzen megváltotta, megvette a város határát a volt földesuraságoktól a XIX. század első évtizedeiben. Az 1837. évben királyi adománylevéllel városjogokat nyert. A múlt század hetvenes éveinek elején a kir. törvényszék és Szabolcs vármegye székhelye lett. Különösen a volt Tisza-vidéki vasút felépítése óta a vasúthálózatnak kifejlődése következtében haladt előre nagy léptekkel. Ma már a város külső képe teljesen városias. A fontosabb és forgalmasabb utcák kövezve vannak. Kőjárdával el nem látott utcái csak a külső városrészekben akadnak elvétve. A vasúti állomáshoz vezető, több mint 300 000 korona költséggel kiszélesített, kőburkolattal és aszfaltjárdával ellátott, egy kilométer hosszú, széles Széchenyi út párját ritkítja az országban. Utcáit villannyal világítják már 1897 óta. Az utcák és terek világítását 610 izzó és 28 ívlámpa teljesíti. A nyíregyháza-dombrádi motoros vasút a város belterületén, valamint nyáron a város és a Sóstófürdő közt mint közúti vasút bonyolítja le sűrű járatokban a forgalmat. A díszes középületek mellett, minők az öt templom, a városháza, vármegyeháza, főgimnázium, a községi polgári leányiskola, az ág. hi tv. evang. központi népiskola, az evang. református leánynevelő intézet, a város tulajdonát képező Korona szálloda stb., emeletes és csinos földszintes magánépületek emelik a város külső képét. A fasorokkal beültetett széles utcák és tágas terek, mely utóbbiak közül a legtöbb parkokkal van díszítve, az idegenekre általában igen kedvező benyomást gyakorolnak. Egyáltalában a város külseje tekintetében is méltán foglalhat helyet a törvényhatósági joggal bíró városok között. VII. A város pénzügyi és vagyoni helyzete Nyíregyháza város háztartásának pénzügyi helyzete ugyan nem kedvezőbb, de nem is rosszabb, mint a legtöbb törvényhatósági joggal bíró városé. Az 1907. évi költségvetésnek B) alatt csatolt kivonata szerint az 1907. évre községi pótadóból fedezendő hiány összege 190 741 K18 fillér, amely hiány a földadó után 54, a pusztai földadók után 33, a pusztai haszonbérlők, III. oszt. kereseti adója után 42 és a többi állami adók után 58% községi pótadóval fedeztetik. Ezen községi pótadó felmerülésének szüksége különösen két körülményen alapul. Az egyik az elkerülhetetlen, de megfelelő jövedelmet nem adó beruházások következtében felvett kölcsöntartozások törlesztése; a másik az anyagi viszontszolgálmányok nélkül teljesített állami feladatokkal járó kiadások nagy mennyisége. Az első csoportból csak két nagyobb példát említünk fel. Egyike ezeknek a katonai laktanyák építése. A város ugyanis az egyénenkénti beszállásolás terheitől lakosságát megkímélendő, egy honvédhuszár osztály és egy közös huszárezred számára 283
