Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Galambos Sándor: „Csak az önállóság, a szabadság hiányzik…" Nyíregyháza küzdelme a törvényhatósági jogért

Galambos Sándor köre; az Iparos ifjak önképző köre; a Kereskedők és Gazdák Egyesülete; a Gazdaszövet­ség. Az országos versenyeken is szép eredményeket feltüntető torna és vívó egyesület; a szép múlttal dicsekedő dalegylet; a szegedi országos versenyen az országos szövetség külön kitüntető díjára is érdemesített önkéntes tűzoltó egylet, amely aztán az 1906. évi milánói nemzetközi tűzoltó versenyen a magyar nemzet dicsőségére a többi nemzetek kiküldött versenyző egyleteivel szemben az első díjat nyerte el az angolok, franciák, németek, svájciak stb. elől. Van a városban két tevékeny nőegylet, melyek közül az egyik a nőipariskolán kí­vül egy árvaházat is tart fenn. A város már évekkel ezelőtt - megelőzve majdnem vala­mennyi törvényhatósági joggal felruházott várost - egy modern berendezésű, pavilon rendszerű szegény- és betegmenházat létesített s a koldulást megszüntette. Van a városnak állandó jellegű színházépülete, melyben a Debrecen-Nyíregyháza- Máramarossziget városokra vonatkozó színikerületi egyezmény értelmében a debrece­ni színházi idény végeztével 50 előadást, a téli hónapokban pedig havonként 4-5 elő­adást tart a debreceni színtársulat a közönség igen élénk érdeklődése mellett. Megemlítjük még a Bessenyei Kört, mely bár nem csupán nyíregyházi tagokat szám­lál soraiban, de túlnyomó többsége nyíregyházi. Ennek az egyesületnek művészesté­lyei országos hírűek, amelyeken készséggel működnek közre nemcsak a hazai, hanem a külföldi elsőrangú művészek is, hálás és művelt közönségre találván Nyíregyházán. Mindezeket nem hiú kérkedésből soroltuk fel, hanem csak mint száraz tényeket Nyíregyháza városias mivoltának tanúsítására. Igazolására annak, hogy ez a város és ennek lakossága bír érzékkel a kulturális és társadalmi feladatok iránt. S nem csak ér­zékkel bír, de egyszersmind e feladatokat a saját kezdeményezésére, a saját szellemi és anyagi erejéből betölteni is képes. Mert hangsúlyozni kívánjuk, hogy az itt elsorolt intézmények csaknem kivétel nél­kül a város, a helybeli felekezetek és a helyi társadalom, tehát a város lakosságának saját erejéből létesültek és tartatnak fenn, idegen segítség; vármegye vagy az állam se­gítsége nélkül. IV. A városban levő hivatalok és egyéb közintézmények Nyíregyháza város, különösen a volt Tisza-vidéki vasút építése óta,29 amikor a vasút részére - szemben a vasút építése ellen tiltakozó akkori vármegyei székhelyül szolgá­ló ősrégi Nagykállóval - ingyen területet adott és egyéb kedvezményeket biztosított, amelyekkel a vasút nagynevű létesítőinek nyilatkozata szerint magának a Tisza-vidéki vasút létesítésének is elhatározó lökést adott: indult meg a rohamos fejlődésnek azon az útján, amelyen tovább haladva, alig másfélszáz éves fennállás után immár az ország legélénkebb és legfejlődésképesebb városai közé jutott. 29 1858 óta 280

Next

/
Thumbnails
Contents