Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Galambos Sándor: „Csak az önállóság, a szabadság hiányzik…" Nyíregyháza küzdelme a törvényhatósági jogért
Galambos Sándor Az írni és olvasni tudók számát feltüntető adatok is igen érdekes tanulságokat tartalmaznak. Kitűnik ezekből, hogy az írni és olvasni tudók számaránya tekintetében Nyíregyházát a törvényhatósági városok közül csak Debrecen, Győr, Hódmezővásárhely, Kassa, Komárom, Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Sopron, Székesfehérvár és Temesvár előzi meg. A többi tizenhárom törvényhatósági joggal biró városban kedvezőtlenebb, sőt némelyikben jelentékenyen kedvezőtlenebb helyzetet talált az 1900-iki népszámlálás. Az írni és olvasni tudás ugyan csak a legelemibb műveltség fokmérője, kétségtelen azonban, hogy a népesség általános műveltségének mégis egyik ismertető jele. Az összehasonlító táblázat feltünteti az 1900-iki népszámlásnak a lakosság foglalkozására vonatkozó eredményéből az önálló (kereső) lakosságról szóló adatokat. Ezen adatok szerint az 1900-iki népszámláláskor önálló (kereső) polgára 13 755 volt Nyíregyházának. Tehát több mint Baja, Komárom, Marosvásárhely, Pancsova, Selmec- és Béla- bánya, Szatmárnémeti, Újvidék és Versec törvényhatósági városoknak. A foglalkozási statisztikai adatok közül természetesen a mezőgazdasággal vagy a bányászattal, úgyszintén az iparral és kereskedelemmel foglalkozókra vonatkozó számszerű adatok nem nyújthatnak kellő tájékozást a lakosság értelmi fejlettsége tekintetében, mert ezek az adatok nagyon is alá vannak vetve a különleges helyi viszonyoknak. A közszolgálatban állók és szabad foglalkozást űzőkre, vagyis a régebben egy szóval „értelmiség"-nek nevezett csoportra vonatkozó adatok azonban már egyenesen olyanok, amelyekből alaposan következtetni lehet egy-egy város intelligenciájára. E részben az összehasonlító táblázat adatai azt mutatják, hogy Nyíregyháza a középhelyet foglalja el a törvényhatósági városok között, ha azok sorába felvétetik. A közszolgálatban levők és a szabadfoglalkozást űzők számaránya tekintetében ugyanis megelőzi Baja, Debrecen, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Pancsova, Selmec- és Bélabánya, Szabadka, Szeged, Székesfehérvár, Újvidék, Versec és Zombor törvényhatósági joggal felruházott városokat. Nagyobb számmal vannak ugyan az ebbe a csoportba tartozók Nyíregyházán, mint Komáromban vagy Marosvásárhelyen, ezeknél azonban viszont az összes lakosság száma is, éspedig jelentékenyen kisebb, mint Nyíregyházán. Végül az összehasonlító táblázat a központi statisztikai hivatal 1905. évi statisztikai évkönyvéből (421. oldal) nyert adatok alapján feltünteti a törvényhatósági joggal bíró városokban az 1906. évre összeírt országgyűlési választók számát s ugyanezeknek számát Nyíregyházán. Ezek az adatok szintén igen fontosak és érdekesek, mert hiszen a törvényhatósági joggal bíró városokban az országgyűlési képviselőválasztók választják a bizottsági tagokat. Ezen adatok tanúságaként Nyíregyházán 2318 a választók száma. Tehát több, mint Baján, Komáromban, Marosvásárhelyen, Selmec- és Bélabányán, Sopronban, Szatmárnémetiben, Székesfehérvárott, Újvidéken és Versecen; s alig kevesebb, mint Kassán, Győrött vagy Zomborban. Mindezekből nyilvánvaló, hogy Nyíregyháza már az 1900-iki népszámláláskor úgy a terület, mint a népesség és a népesség szellemi fejlettsége tekintetében méltán 278
