Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Bánszki Hajnalka: Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai
Bánszki Hajnalka templomépítés kezdete, iskolaügyek. Minden új alfejezetet külön címmel látott el. Ezt követik a talán a kötet legértékesebb részét képező adattárak és mutatók magyar vagy szlovák nyelven. (Lásd a mellékletben!) A magyar nyelven írt mutatók a Miklósffy-krónikára vonatkoznak. Külön névmutatót készített a lelkészekről, tanítókról, valamint a város más befolyásos embereiről. A Nyíregyháza város életmódtörténetét kutatók számára lehet rendkívül értékes a gyülekezet mindennapját érintő „emlékezetre méltó események" mutatója. Megjegyzésre érdemes eseményeknek leginkább a közösség mindennapjait mélyen érintő történéseket tartotta, így pl. az éhínségeket, szárazságokat, kolerát, szokatlan, szélsőséges időjárást. Az egyház és az iskola egyes ügyeit részletes mutatókkal segítette. Az adattárak ugyancsak értékes forrásai lehetnek Nyíregyháza város életmód- és egyháztörténetének. „Feljegyzése azoknak, akik az Úr szavát hirdették és az iskolai tanítóknak a nyíregyházi gyülekezet kezdetétől fogva máig" című fejezetben Mikuss [Miklósffy] Sámuellel bezáróan összesen tizenkét evangélikus lelkész, illetve az 1856-ig itt működött tanítók életrajzát írta meg szlovák nyelven. A kötetben „Városunk és egyházunk néhány emlékezetes eseménye" címmel szlovákul feljegyzett néhány eseményt is: a vásártartási jog megszerzését, az 1795-ös ínséges esztendő következményeit, az 1798-1799-ben történt hatalmas áremelkedést és az 1800-ban a templomnak tett nagy adományt. Fontosnak tartott néhány dokumentumot is bemásolni: köztük Nyíregyháza két telepítőlevelét és a Reguly10-féle alapítvány szövegét. Saját korának emlékezetes eseménye volt 1853-ban az evangélikus templom torony gombjának levétele. A gombban talált latin nyelvű iratot is bemásolta a kötetbe, mint ahogyan azt az írást is, amit a toronygomb visszatételekor 1853- ban lejegyeztek az eklézsia állapotáról, és a másik mellé helyeztek. Kimutatást készített az 1800 és 1877 közötti népmozgalomról: a születések (összes/ fiú, lány, iker, törvénytelen), esketések, halálozások (összes/férfi, nő) adatain túl szerepel a táblázatokban a népességszaporulat vagy -fogyás mértéke, az egyházban lévő iskolás gyermekek és konfirmáltak száma. Nagy Sámuel presbiterként fontosnak tartotta számba venni az egyház anyagi helyzetét is. Két felsorolást is készített az evangélikus közösség jótevőiről és az általuk felajánlott adományokról. A kötet befejezetlen, áthúzásokkal teli résszel zárul, amely a gyülekezet igazgatásával kapcsolatos adatokat (inspektorok nevei, gyülekezet tőkéje, felajánlások, bevételek és kiadások) gyűjti egybe. 10 Ekkor a vezetéknevek írásmódja még nem rögzült, ezért a korszak forrásaiban több variáció is olvasható, pl. Reguly - Regulyi, Mikus - Mikuss / Miklósfy - Miklósffy - Miklóssy. 256
