Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Kujbusné Mecsei Éva: Lépések a városiasodás útján. Nyíregyháza épített környezete a 18–19. században
Kujbusné Mécséi Éva „1899-ben hajtotta végre a város egyik legnagyobb rendezési programját. A régi Salétromszérű helyén a 600 méter hosszú, 60 méter széles Károlyi és Dessexvffy tereket létesítette, parkíroztatta. Szabályozta, kiszélesítette csatornáztatta és újonnan burkoltatta a Széchenyi utat"47 és még egy tucatnyi kisebb-nagyobb utcát és teret, valamint a városi utcákat összekötő fa- és betonhidat emelt az Ér patak felé. A pihenőparkokon kívül ekkor alakították ki az első játszóteret. Az „ifjúság testi és szellemi jólétének előmozdítására" az elöljáróság 1892-ben évi egy ezüst forint ellenében a vásártér melletti kihasználatlan, üres területen engedélyezte a főgimnáziumi játszótér létrehozását.48 Nemcsak a belváros szépült, hanem a 19. század második harmada óta egyre közkedveltebbé váló városszéli sóstói erdőrész is: „1894 óta teljesen rendezett sok fürdő- és lakószobával, szép sétánnyal és csónakparthieval ellátott fürdőtelep lett belőle... Itt szoktak végbemenni a tavaszi és nyári mulatságok, az iin. majálisok, amelyek közt a helyi felekezetközi békét is igen szépen feltüntető elemi iskolai majális válik ki a maga látványosságával... Pünkösd hétfőjén rendesen az iparos ifjúság rándul ki... a főgymnásium és a polgári leányiskola növendékei pedig rendesen május végén vagy június elején tartják meg e mulatságukat."49 1899-ben az erdő ószőlőskert mentén elterülő 100 holdas részét parkírozták, az elhanyagolt, begyepesedett, kigödrö- södött utakat rendbe hozták és Erzsébet királyné ligetnek nevezték el.50 Nyíregyháza város- és megyeháza köré koncentrálódó központja a 19. század végére úgy nézett ki, mint sok más magyar városoké. Egyedi sajátosságát a centrumon kívüli városnegyedek adták. Az elöljáróság igyekezett figyelmet fordítani erre a térségre is, és szorgalmazta a magánházak városias külsejűvé válását. 1888-ban kelt szabályrendeletében pl. megtiltotta a zsindely- és nádfedést, az 1899-ben jóváhagyott, majd többször módosított építkezési szabályrendelet51 pedig négy építési övezetre osztotta várost. Az első kettő, amely a központot és közvetlen környezetét jelentette (ide tartozott a városháza, megyeháza környéke, a Széchenyi tér, Pazonyi utca, valamint a Szarvas, Tokaji, Kállói és az Eötvös utca, a Zöldség tér és a Debreceni utca), kiemelt övezet lett. Itt ekkor már nem lehetett csak egy- vagy kétemeletes házat építeni, amelyet falvagy vasrácskerítés vett körül, udvarában pedig a higiéniai követelményeknek megfelelő istállók voltak. A szabályrendelet a városban más övezetben is 47 NAGYE., 1931.52. 48 A szabadjátékokra alkalmas befüvesített és fásított 8400 négyszögölnyi területet azonban 1896-ban a kórházépítés miatt visszavették, de 1900-ban újabb 3 hold 133 négyszögölnyi területet jelölt ki e célra a vásártér északi részén. SZSZBML, V. B. 77. Nyíregyháza Rendezett Tanácsú Város (1929-től Megyei Város) polgármesterének iratai, 1872-1950 (a továbbiakban V. B. 77.), III. 404/1892. Kgy. 100/1892. 49 GEDULY, 1896.278. 50 A meggyilkolt királynéra való emlékezés motiválta a névadást éppen úgy, mint a közkórház esetében. 51 SZSZBML, V. B. 77. IV. 654/1895. Kgy. 53., 59/1899. 246
