Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Kujbusné Mecsei Éva: Lépések a városiasodás útján. Nyíregyháza épített környezete a 18–19. században
Lépések a városiasodás útján Az 1870-es évek jelentős funkciógyarapodást hoztak Nyíregyháza számára: az 1869. évi IV. te. elválasztotta az igazságszolgáltatást a közigazgatástól. Az újonnan alakult törvényszék székhelye Nyíregyháza lett. Megfelelő épület híján 1871-ben a királyi törvényszéknek, a járásbíróságnak és a telekkönyvi hivatalnak a városházán adtak helyet, míg a boltokat magába foglaló koronaházat börtönné alakították. A harminc éve épült földszintes városházát emeletráépítéssel bővítették,31 32 hogy az új hivatalok mellett - melyekre az épület tetejét díszítő két Justitia-szobor is utal - 1873. február 27-től az elöljárók a városhoz méltó „emeletes palotá"-ból intézhessék a város ügyeit. 1876-ban a megye közigazgatásának központja Nyíregyháza lett. Szintén itt szervezték meg és állították fel a királyi tanfelügyelőségi hivatalt. Az új megyeháza felépültéig a városházára költözött be a vármegyei tisztviselő kar is. Az 1870-es években épült még a honvéd laktanya és az új református templom. Az 1880-as évek is lázas építkezéssel teltek. 1884-ben készült el az 1840-es évektől betelepült zsidók zsinagógája és iskolája a főtérre torkolló Szarvas utcán. Ebben az évben az előfogatok számára fenntartott Cúgoskertből Népkertet alakítottak ki, amelynek sarkán 1886-ban megnyitották a városi gőz- és kádfürdőt. 1888-ra a főgimnáziumi rangra emelkedett evangélikus iskola főépülete is elkészült.33 jl Részletesen lásd MARGÓCSY József: A nyíregyházi városházák. In: Helytörténeti tanulmányok, 7. Szerk. Dr. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1989. 343-374.; MARGÓCSY József: Utcák, terek, emléktáblák, 1-5. Nyíregyháza, 1984-2002. 32 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, VII. köt. Budapest, 1891. 343.; JAM, Tört. Dók. 67.282.1. 33 Nyírvidék, 1888. 2. sz. 3-4. 241 A városháza a 19. század végén32