Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Rákócziak kora - Sípos Ferenc: Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegye a 18. század elején. Források a Rákóczi-szabadságharc első hónapjaiból

Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegye a 18. század elején

szerezzen vármegyéjének, családjának.8 (96. sz. forrás) Nem is sejtette, hogy ez egy nevezetes nap lesz: Rákóczi ekkor érkezik Magyarország határára, s e napot tekinti a szabadságküzdelem kezdetének, később még érmet is veretett erre a napra visszaemlékezve!9

Három-négy nap alatt Károlyihoz az általa levélben megkeresett vármegyék fegyveres nemessége még ha akart volna, akkor sem csatlakozhatott. Szabolcs vármegye két alispánjának június 2-án írt Károlyi: meghagyta nekik, hogy a nemesi felkelőkkel és a hajdúvárosok által kiállított egységgel Jándnál vagy Naménynál keljenek át a Tiszán, s úgy csatlakozzanak hozzá. (43. sz. forrás) A két alispán június 4-én válaszolt: a közgyűlés úgy határozott, nemesi felkelőik nem hagyhatják el a vármegye területét, itthon kell vigyázniuk, de kapcsolatot kívánnak tartani Károlyival, más vármegyékkel. (48. sz. forrás) Nagykárolyba küldött válaszlevelüket Károlyi Sándor felesége, Barkóczi Krisztina június

6-án küldte férje után! (57. sz. forrás) Június 5-én a szatmári várparancsnok is felszólította Szabolcsok tartsanak kapcsolatot Károlyi Sándorral és támogassák katonai akcióját, (51. sz. forrás) sőt ugyanezen a napon Károlyit is tájékoztatta erről az intézkedéséről. (52. sz. forrás) A szatmári főispán június 5-én Szabolcsot sürgette: addig nem támadja meg a „tolvajokat", míg nem értesül a szabolcsi nemesi felkelők megérkezéséről; egyszerre kellene rajtuk ütni. (53. sz. forrás) Június 6-án a szatmári várparancsnok Károlyinak írt levelében már megbízhatatlannak bélyegzi Szabolcs vármegyét: „ők ezeknek a csibészeknek üldözésében nem mutatnak nagy lelkesedést, ami kiderül abból is, hogy időnként a Szabolcs vármegyébe érkező rablók ott tartózkodásuk során egymással tanácskozni tudnak s valójában rejtekhelyekre találnak." (56. sz. forrás)

Bihar vármegye közgyűlése június 4-én úgy döntött, hogy csak a belső nyugalomra vigyáznak: a felfogadandó 50 lovas és a 40 szekér öt-öt puskással nem hagyhatja el a vármegye területét. (54. sz. forrás)

Bereg vármegyétől sem kaphatott hathatós támogatást Károlyi: Orosz György alispán június 7-én arról tájékoztatta, hogy a nemesi felkelők már eloszoltak... (60. sz. forrás)

Eközben - még nem tudva a dolhai összecsapásról - az ország nádora közvetíteni próbált az uralkodó és a nemzet között: Eszterházy Pál adóengedményt javasolt és a legelőkelőbb nagyurak Bécsbe hívását szerette volna elérni, hogy

8 A nagy-károlyi gróf Károly i család oklevéltára. A család megbízásából kiadja gróf Károly i Tibor. Sajtó alá rendezi GÉRESI Kálmán. 4. köt. Budapest, 1887. (a továbbiakban GÉRESI, 1887.) 598-600. és ua. 5. köt. Budapest, 1897. (a továbbiakban GÉRESI, 1897.) 17-19.; Károlyi Sándor emlékiratai a Rákóczi háború kezdetéről. Közli: WALTHERR Imre. Századok, 1874. (a továbbiakban WALTHERR, 1874.) 314-330. és 396-398.; ESZE, 1952. 8-11.

9 Felirata: OPERE LIB. INCHOATO ANNO MDCCIII XIV IVNII. (POSTA Béla - TERGINA Gyula: Erdély emlékérmei. Második és befejező közlemény. Történelmi Tár, 1893. 719-720.)

23