Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Kujbusné Mecsei Éva: Lépések a városiasodás útján. Nyíregyháza épített környezete a 18–19. században

Lépések a városiasodás útján

Az adókivetéshez fontos volt a településszerkezet átláthatósága, ehhez pedig az építkezések rendjének megtartása. Erre 1803-ig az úriszék, majd a jogkörét átvevő, ún. választott közönség vigyázott. A feladatra 1812-től külön tisztség- viselőt, utcainspectort is állandósítottak, majd a városias külső kialakítására, a tisztaság megtartására, a városfejlesztés „kimódolására" 1822-ben megalakult a városszépítő bizottság.19 20 A tagok felügyeltek arra, hogy a lakosok ne hordják az utcára a szemetet, ne tárolják a kapu előtt a tűzifát. Megbüntethették azokat, akik házukat nem az utcasorhoz illeszkedve építették, vagy fából és nem téglából csinálták a kéményt. Az 1830-as évektől már közpénzt is szántak az elöljárók a városias kinézetre: portákat vettek meg a Sexty András vármegyei mérnök, nyíregyházi lakos tervei alapján indított „regulatióhoz".

A város vezetői a 19. század elejétől arra törekedtek, hogy főként tűzbiztonsági okokból a házak ne összevissza, hanem sorban legyenek, sikátorokkal kössék össze a hosszú utcákat, a városi házak udvaraiban ne tároljanak szalmakazlat, csak a határban kialakított tanyákon, az ún. szállásokon. Az intézkedések ellenére gyakoriak voltak a kisebb-nagyobb tüzek. 1832-ben pl. 138 ház égett le a Debreceni, Rókazug, Rózsa és a Csillag utcán. A mielőbbi és hatékony tűzoltásra

19 MARGÓCSY József: Utcák, terek, emléktáblák, I. Fejezetek a régi Nyíregyháza életéből. Nyíregyháza, 1984. 110.

20 SZSZBML, V. A. 12/a. Nyíregyháza Mezőváros Tanácsának iratai, 1754-1848 (1849). Jegyzőkönyvek, 1785— 1848 (1849) 2/82. 1813. május 28. 190. föl.; 1822. április 30. No. 37., 41., 44.; 1822. július 5. No. 47.; 1822. július 22. No. 53.

237

A Vadász-ház és a Kaszinó épülete (1900)19