Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Kujbusné Mecsei Éva: Lépések a városiasodás útján. Nyíregyháza épített környezete a 18–19. században

Kujbusné Mécséi Éva

egyre több kézműves, kereskedő, értelmiségi, a 19. század második felétől pedig megyei, állami tisztségviselő vált lakossá.

Már a betelepüléskor a „keresztül-kasul"5 álló régi házak mellett Károlyi Ferenc utasítása szerint Zimány Boldizsár nyírbátori udvarbíró „szép sorban egyforma telkeket mért ki” az új lakosoknak.6 7 A folyamatosan érkezők és a külön háztartásra menő fiatalok számára az elöljárók szükség szerint jelöltek ki háztelkeket és nyitottak újabb és újabb utcákat. Voltak olyan lakosok, akik engedélyt sem kérve építettek, és úgy alakították a telekhatárokat, hogy azok nem voltak merőlegesek az utcával, „az udvarokat pedig háztól házig egyenes vonalú kerítésekkel zárták le. "7 8

A település központja a 18. század közepén a mai városháza és környéke: a középkori templom és a református templom, papiak és iskola által bezárt háromszög volt.

Nyíregyháza középkori temploma8

A centrumkörben állt a földesurak: a Károlyiak és a Dessewffyek háza. Később itt építették fel a község- és városházát is.

5 Magyar Országos Levéltár, Károlyi levéltár, P. 1502. FM. Sub. Lit. C. N. 24. 1752.

6 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML), V. A. 11/f. Nyíregyháza mezőváros választott hites közönségének iratai. 1751-1848 (1849) Várossal kötött szerződések. 1752-1847. 37/37a. 1754:2. 12. föl.

7 Uo. 47.

8 1879-ben bontották el. http://www.jatekhirek.hu/documents/4alatamaszto/4_2_l f_oroksegved 1 .pdf. 2011. márc. 2.

234