Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Forrásőrző intézmények és források határon innen és túl - Takács Zsolt Gusztáv: A tizedes meg a többiek. Tóth Elemér naplója
Takács Zsolt Gusztáv is felmerül a katonák között. A szokásos „mire a falevelek lehullnak" gondolat mélyen beivódott a katonák leikébe. A 31/III. zászlóaljat nem érintette a felváltás, mivel elsősorban a hídfőcsaták során nagyobb veszteségeket szenvedett alakulatok jöhettek szóba.19 A híreknek talán csak annyi alapjuk volt, hogy a 2. magyar hadsereg-parancsnokság olyan ígéretet kapott, hogy a 23. könnyű hadosztály teljes vonalát, valamint a 19. könnyű hadosztály déli védőkörletét német, illetve olasz csapatok veszik át. Valójában azonban csak a 23. könnyű hadosztály déli szárnya rövidült meg. Az olasz Tridentina hadosztály október végén vette át ezt a körzetet, így a 31/III. zászlóaljat északabbra helyezték a frontvonalon.20 A hadműveleti szünet időszakában (1942. szeptember 17-től) a rosszabb időjárási viszonyoknak is köszönhetően békésebb időszak következett be, a télre való felkészülés indult meg, de azért tartogattak meglepetést hősünk számára az elkövetkező napok. Ezen időszak leírása is jól példázza a 2. magyar hadsereg viszonyait. Szeptember közepétől fogva a magyar alakulatok megkezdték az előkészületeket a téli védelemre. A meglevő védelmi állásokat drótakadályokkal, aknamezővel egészítették ki. Az erődítési munkák ellenére a szovjet csapatok többnyire továbbra is betekinthettek a védőkörletekbe, amely zavarhatta a munkálatokat és az utánpótlást. Fűtési lehetőség alig volt, a fekhelyül szolgáló szalma megrohadt a katonák alatt. A fedezékek lakhatóbbá tétele - amint a naplóból is kitűnik - találékonyságot követelt meg az emberektől. A védelmi munkálatok fontossága miatt egyre több munkásszázadot - amelyek állományát túlnyomó részt zsidó hadkötelesek alkották - az első vonalban levő seregtesteknek rendeltek alá. A németek egyre kevésbé tudták ellátni korábban vállalt kötelezettségüket a magyar hadsereg élelmezésére. A csapatok élelmezését, így a helyszíni beszerzéssel, a hadműveleti terület gazdasági kiaknázásával kívánták megoldani, amely azonban csupán részleges eredményeket hozott. A hadsereg hadműveleti területének gazdasági kiaknázását, mint például gabona- és takarmányfélék, valamint vágóállat beszerzését a német hatóságok végezték, de feladatuk ellátásában igényelték a magyar hadtápala- kulatok támogatását. A 2. magyar hadsereg hátsó körzeteiben tevékenykedő 3 hadtápzászlóalj gyakran segédkezett a termény betakarításában és szállítási munkákban. Októberben a legénység még mindig azt a ruházatot viselte, amiben kivonultak a frontra. A hidegre forduló idő tovább csökkentette a katonák komfortérzését. Mind az élelmezés, mind a ruházat tekintetében szintén a katonák egyéni találékonysága javíthatott a helyzeten.21 19 Uo. 152. 20 Uo. 124. 21 Uo. 157-160. 174