Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Forrásőrző intézmények és források határon innen és túl - Mikhaylo Delegan: Ungvár 18–19. századi forrásai a Kárpátaljai Állami Levéltárban

Ungvár 18—19. századi forrásai a Kárpátaljai Állami Levéltárban

valamint a tanintézetek professzorainak és tanárainak vármegyéhez írott, adó- csökkentés iránti kérelmei.16

Ungvár gazdasági életében a 18-19. században fontos szerepet játszott a céhes ipar, de már a 18. század második felében a kincstári birtokon megjelentek az 1848-ig jobbágymunkával működtetett manufaktúrák is. 1762-ből fennmaradtak a városi varga és fazekas céhek alapszabályai,17 valamint a vármegyének a Helytartótanácshoz felterjesztett jelentése az ungvári céhek működéséről.18 Mivel a 19. század első feléig limitációval szabályozta a vármegye az árakat, a mesterek mellett pl. az ungvári hentesek is több alkalommal (1759,1761, 1770) kérelmezték az árak módosítását.19 Az instanciák másik része rávilágít arra, hogy az iparos és kereskedő céhek nem nézték jó szemmel konkurenseiket, főként a befolyásos görög kereskedőket, akik ellen hasonló kérelmeket nyújtottak be. Ullmann József ungvári szappan- és gyertyakészítő mester pl. az 1772-ben vármegyéhez intézett levelében a görög kereskedők szappan- és gyertyaárusításának megtiltását kérte.20 A görög kereskedők egyesületének életével alig foglalkozik a szakirodalom, az az említett fondok irataiból még feltárásra vár. A források közül érdemes felhívni a figyelmet Mária Terézia és a vármegye Rokko Márton Demeter ungvári görög kereskedő fogva tartásának okairól szóló 1764. évi levélváltására,21 az Ungváron lakó görög kereskedők 1781-es névjegyzékére,22 valamint arra a panaszra, amit az ungvári görög kereskedők vallásszabadságuk korlátozása miatt nyújtottak be a vármegyéhez 1783-ban,23 illetve a Helytartótanács e panaszra tett 1780-as, és a kérelmezett ortodox templom építésével kapcsolatban kiadott 1782-es rendeletére.24

Ungvár történeti irodalmában sok szó esik a római és görög katolikusokról, valamint a protestáns közösségekről,25 viszont az ortodox egyházközséget legfeljebb csak futólag említik. A fő- és alispáni, valamint a polgármesteri fondok pedig ehhez is olyan forrásokat őriznek, mint a Helytartótanácsnak az ungvári ortodox egyházközség alapítását engedélyező, a karlócai ortodox püspöknek

16 F. 4. op. 5. od. zb. 708. 1-7.

17 F. 4. op. 6. od. zb. 2294. 1-5.

18 F. 4. op. 4. od. zb. 594. 1-6.; F. 4. op. 4. od. zb. 595. 1-14.

19 F. 4. op. 4. od. zb. 596. 1-4.

20 F. 4. op. 4. od. zb. 282. 1.; F. 4. op. 4. od. zb. 1165. 1-4.; F. 4. op. 4. od. zb. 1822. 1-2.

21 F. 4. op. 5. od. zb. 205. 1-2.

22 F. 4. op. 4. od. zb. 930. 1-9.

23 F. 4. op. 5. od. zb. 2046. 1-3.; F. 4. op. 5. od. zb. 2047. 1-2.

24 F. 4. op. 5. od. zb. 1745. 1-8.; F. 4. op. 15. od. zb. 537. I.

25 Ungvár és Ung vármegye. Ungvár és Ung vármegye községei. Szerk. CSÍKVÁRI Antal. Budapest, 1940. 130-139.

131