Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Zádorné Zsoldos Mária: Iskolaügy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a megye megalakulásától a századfordulóig. (1876-1900)

is egy fővel emelkedett: a század elején négy rendes és egy melléktanár oktatta a gyerekeket.

10 A megyealakuláskor három nőnevelde működött. Jászberényben a Riszner József és neje által vezetett nyilvános felsőbb „leánynevelő és tápintézet" (kollégium) 1863. október 12-én kezdte meg működését. A diákok közül a tulajdonosok két szegényebb sorsú lányt ingyen tanítottak. Az 1878-1879. tanévben Jászberény városa a nevelde helységeit azzal a feltétellé adta át 10 évre ingyen az intézet tulajdonosának, hogy az abban az évben indult hetedik és nyolcadik osztályokba tanuló jászberényi illetékességű lányok tandíjmentesen tanulhassanak. Az intézetnek 1879-ig 868 vegyes vallású (római katolikus, református és izraelita) növendéke volt. Az intézetben megyén kívüliek is tanultak. A növendékek közül 194-en laktak bent a kollégiumban. A zene és műének oktatásban az intézet szép eredményt ért el. Több alkalommal rendeztek nyilvános hangversenyt, jótékony célú rendezvényeik eredményeként pedig 5 000 Ft jövedelemadót fizettek. Táncpróbáikon, zenevizsgáikon belépődíjat szedtek, ebből gyarapították a tanári és ifjúsági könyvtárat. A 15 tanerős intézet működéséről látogatásaik során a tanfelügyelők is elismerően szóltak, sőt 1876-ban méltónak tartották a nyilvános jogra is. Szolnokon Bossányi Gabriella 1869-ben kapott engedélyt leány nevelőj ének megnyitására. Az öt osztályos intézetben zongorát, kézimunkát, nyelveket tanultak a növendékek. Az oktatást részben az intézet tulajdonosnője, részben fogadott tanerők végezték. Kizárólag tandíjból tartották fenn magukat, 1879-ben 36 növendék volt. Mezőtúron működött, Törökszentmiklóson pedig szerveződött felsőbb leányiskola, azonban ezekről levéltári forrás nem maradt meg.

11 Az iskolahálózat fejlődése A népiskolai törvényben előírtaktól, a meglévő szükségletektől, a kor követelményeitől a vármegye iskolahálózata elmaradt a megyealakulás idején, annak ellenére, hogy az országos átlagnál jobb feltételekkel indult. Fejlesztésük a megyei vezetők és testületek, a községi elöljáróságok elsőszámú feladatai közé tartozott. Új iskolaépületekre, taneszközök beszerzésére, tanítói álláshelyekre, bérekre, tanítói lakásokra lett szükség. Mindezt a különböző szinten tevékenykedő hatóságok - pénzhiány miatt - nem tudták volna megoldani. A későbbi, figyelemre méltó előrelépést magánszemélyek, az egyházak, pénzintézetek és* a lakosok adományai, a települések elöljáróságai, valamint a kezdetben igen szerény állami támogatás - mely az 1890-es években megnövekedett - tette lehetővé. A mezőtúri ev. ref. egyház pl. 3 új népiskolát építtetett 17 500 Ft ráfordítással. Tiszaföldváron a 1° Uo. 413-414. " Uo.