Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Novák Veronika: A mátyusföldi települések történelmi pecsétjeiről

Mihály, a pecsétképet hibásnak, indokolatlannak tartották. Hasonló volt a helyzet Dunaszerdahely városának történelmi pecsétképével is, az is Szent Pétert ábrázolta. Csak miután sikerült fellelnünk a két település közti összefüggést állapítottuk meg, hogy mindkét esetben a pecsétkép a földesúr, ez esetben az Egyházgyellei Kerület szimbólumából vezethető le. A gellei kiváltságos kerület szimbóluma ugyanis a helyi koraközépkori gótikus templom védőszentjét, Szent Pétert ábrázolja. Nagyfödémes, hasonlóan több településhez, tehát pecsétképével földesurára mutat, illetve annak attribútumát vette át. Ugyanez volt a helyzet Dunaszerdahely esetében is, amely szintén a gellei kiváltságos kerület települése volt. A földesúr szimbólumát vette át községi pecsétjébe Taksony falu is. Legrégibb pecsétje megegyezik a szeredi pecséttel, a település ugyanis a semptei uradalom faluja volt. A pecsét körirata teljesen szokatlan: KOVÁC BENE CINÁLTATTA TAKSONYIAKNAK.

76 A falu későbbi pecsétjében, amelyet 1788-tól ismerünk, a háromtornyú városfal ábrázolása némileg módosult, körirat helyett pedig a CT rövidítés került. (Communitatis Taksonyiensis?).

77 A falu a 19. században új pecsétnyomót készíttetett, ez már mezőgazdasági szerszámokat ábrázol. Ugyancsak földesurának szimbólumából indul ki Szelőce pecsétképe. A Károlyi család karvalya került e település pecsétjébe. Szelőce legrégebbi pecsétjét 1770-ből ismerjük. Kivitelével a nemesi települések pecsétjére emlékeztet. A pajzsra helyezett karvalyt sisakdíszként kardot tartó griff kíséri. A pecsét körirata: SZELŐCZE.

78 A falu 19. században használt pecsétjében nem változott a pecsétkép, körirata: SZELŐCZE HELSIG PECTSITJE lett.

79 Magyarsók falu esetében a pecsétképben ugyancsak családi címer került. A vérével fiókáit etető pelikánt ábrázoló pecsétlenyomót a település már 1703-ban használta. A szimbólum minden bizonnyal a faluban jelentősebb birtokkal rendelkező Méry család címeréből került ki. Ezt a pecsétet használta a falu a 19. században is. A pecsét körirata magyar nyelvű volt: MAGYAR SOOK FALU PECSÉTÉ 1703.

80 A Vág partján fekvő Tornóc falu pecsétképében a magyar címer fordított ábrázolását találjuk. Hogy miért éppen ez került a falu pecsétjébe, nem tudunk pontos választ adni. 76 SZNL, SU, leltári sz. 94. 77 Uo. 78 NyÁL, Nyitra megye, úrbéri iratok, Fasc. 2. No. 18. 79 Uo. S0 Uo.