Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Novák Veronika: A mátyusföldi települések történelmi pecsétjeiről

minden bizonnyal még a 17. században keletkezett. Pecsétképe valószínűleg a falu lakosainak foglalkozására utal, középen hagymafüzért ábrázol, amelyet két oldalt egy-egy káposztafej egészít ki. A pecsétkép felső részén a NEGIEDI szó olvasható.

32 A 18. század végén a település további pecsétnyomót is használt, változatlan pecsétképpel, csak a pecsét alakja vált klasszikus kör alakúvá. 1832-ban újabb negyedi pecsét lenyomatával találkozunk.

33 Itt a pecsétképben levő növény minden bizonnyal már káposztavirágot ábrázol, mellette kétoldalt káposztafej van. A faluban a káposztatermelés a közelmúltig nagy jelentősséggel bírt. Negyed mellett fekszik Vágfarkasd falu, amely a 18. század végén mezővárosi rangot, vásártartási jogot kapott I. Ferenc császártól. A falu legkorábbi pecsétjét 1713-ból ismerjük. A pecsétképben egy nagy fa található, körirata: FARKASD FALWA 1713.

34 A fa nem kizárt, hogy az akkor legjelentősebb földesúrhoz, a Kaunitz családhoz való kötődésre utal, akinek a címerében egy leveles gally van. Farkasd a fát ábrázoló pecsétjét a mezővárosi rang megszerzéséig használta. 1810-ből ismert pecsétjében középen egy fa látható, amelyhez kétoldalt egy-egy ló ágaskodik A pecsét körirata: SIGILLUMOPPIDIFARKASD AO O 1812

35

, ami utal a település megváltozott jogi helyzetére. Az 1831-ben készült pecsétnyomó meghagyta a pecsétképet, csak a fa alakja, valamint a lovak ábrázolásai változtak némileg. A pecsét körirata már magyar nyelvű: FARKASD MEZŐVÁROS PECTSE(!). A falu egyidejűleg mindkét utóbb említett pecsétjét alkalmazta. 1852-ben újabb pecsétnyomót készítettek, amelyben a korábbi ábrázolás megmaradt, körirata FARKASD M. VÁROS 1852

36 lett. Az eredeti pecsétkép megváltozására minden bizonnyal azért került sor, mert a Kaunitz család elvesztette eredeti pozícióját és a falu földesurai a Károlyiak lettek. A településen nagyobb számú kisnemes élt, ezek nagy része a 19. században katonai mének nevelésével foglalkozott, tehát így kerültek a lovak a pecsétképbe. Érdekességként itt megemlítjük, hogy a hivatalos szlovák szakirodalomban a fához ágaskodó lovakat farkasoknak vélték, így a falu beszélő címeréről beszéltek. Ennek alapján került sor a település újkori, 1990 utáni hivatalos pecsétjének megalkotására, és e téves hit alapján kerültek abba farkasok. Miután azonban 32 NyÁL, A Nyitrai Püspökség gazdasági iratai, Fasc. 31. 33 Uo. 34 NyÁL, Nyitra megye, úrbéri iratok, Fasc. 1. No. 7. 35 Uo., KB, Farkasd 36 Uo.