Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Lakatos Sarolta: „Csak az emlék maradandó”. (Vásárhelyi Vera) Emlékképek Dr. Kállay Kristófné Vásárhelyi Vera életéből

többé nem látták. Április 15-én hajnal 5 órakor érkeztek meg Bécsbe, április 21-én indultak tovább hálókocsival, autóbusszal (l-l pihenőnap beiktatásával), és május l-jén reggel érkeztek meg Rómába, ahol dr. Kállay Miklós várta az ö „pompás kis családját"; május 3-án Nápolyból hajóval jutottak el Capriba, és itt az exminiszterelnök bérelt villájában (Villa Chiara) leltek otthonra. Emigrációs évek Dr. Kállay Miklós villájában élénk társadalmi élet folyt, szerteágazó levelezést is folytatott, a leveleket Vera gépelte. 1946. augusztus 7-én hajnalban a nápolyi kórházban megszületett ifj. Kállay Miklós. Szülés után Vera asszonynak hosszú heteken át igen magas láza lett, megröntgenezték, s egy foltot találtak a tüdején, súlyosan üregesedő, cavernás tbc. (Anyai dédanyja és nagyanyja tbc-ben hunytak el, így vélhetően génjeiben hordozta a betegséget.) Nem szoptathatott, újszülött Miklós gyermekét s 2 éves András fiát nem engedték a közelébe. Ekkor még nem volt penicillin, beteg tüdejének pumpálással való összelapítása volt az egyetlen gyógymód, a pumpálás hónapokon át tartott. Egy évig fulladozott, amíg a szervezete valamelyest hozzászokott az állandó oxigénhiányhoz. 3-4 hónapos szanatóriumi kúrákon, hegyi pihenőkúrákon vett részt, s 8 évig tartott, amíg úgyahogy meggyógyult, - s bármennyire is szeretett volna egy harmadik gyermeket, nem szülhetett. 1951-ben Amerikába szerettek volna kivándorolni, de tbc-je miatt nem kapott beutazási vízumot. Majd viszonylag hamar megjelentek nála a szintén anyai ágú betegségek, a magas vérnyomás és a mind súlyosabbá váló reumatikus bántalmak is. Kímélő életmódra szorult, a hűséges Terus a gyermekek nevelésében, a háztartásban minden gondot levett a válláról. Nagyon hitt az alternatív gyógymódokban, több természetgyógyász is kezelte. 1949. májusában apósa a Rómától 22 km-re fekvő Castelgandolfóban egy emeletes, szép villát vásárolt, körülötte tó s gyümölcsös, a család ide költözött át Capriról. Vásárhelyi Vera azonban önálló családi életre vágyott, 1951. augusztusában apósáék nélkül beköltöztek egy római bérelt lakásba, s megkezdték a 45 évig tartó római életüket. (Dr. Kállay Miklós 1953. decemberében áttelepült New York-ba második feleségével, Fényes Mártával.) Magyar állampolgárságukról sohasem mondtak le, de 1956-ban osztrák állampolgárságot is nyertek. Kállay Kristóf és családja az emigráció első 6-7 évében igen nehezen, és csak Dr. Kállay Miklós szerény anyagi támogatásából élt. Az ifjú családfő minden lehetőséget igyekezett megtalálni az üzleti életben a vállalkozások körül, de ezek többnyire tiszavirág életű kísérletek maradtak. Állandóan úton volt valamilyen állás reményében. Vera asszony - férje támogatásával - még ilyen körülmények között is heti-havi rendszerességgel küldte a csomagokat az otthon nyomorgó szüleinek, számos Kállay rokonnak, és jó barátnak (élelmiszerektől a ruhaneműkig), még akkor is, ha az igen szűkös háztartási