Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Szabó Géza: Egy sikertelen kísérlet Nyírbátorban az adósságcsapda megszüntetésére az I. világháború idején

ígérő terv kudarcba fulladásáért is nagyrészt okolhatók. Ennek legbeszédesebb bizonyítéka, hogy július 7-től szeptember 22-ig nem készül el a szerződés, utána pedig a Boni lemondását csak egy hónap múlva viszik testület elé. Bár a vitákat nem ismerjük, mégis megkockáztatjuk, a terv megvalósíthatóságában is kevesen bíztak Nyírbátorban, de még kevesebben tettek is érte. Pedig ennek a látszatra adó és nem valóságos községvezetésnek mindig meg kellett fizetni az árát. 1917-ben pl. az előző évi terv sikertelensége miatt újabb 862 hold maradt megmüveletlenül,

27 és az sem tett jót a községnek, hogy erősödött a Boni és egy-egy nyírbátori érdekcsoport ellentéte.

28 Miután nem bizonyítható egyértelműen, hogy a terv valódi akaratokra épült-e, vagy csak taktikai elképzeléseket tartalmazott, arra sem vállalkozhatunk (ahistorikus is lenne igyekezetünk), hogy eldöntsük, a szerződés, létrejötte esetén életképes lett volna-e, vagy sem. Valószínűleg a Boni akaratán kevesebb múlt, az üzemből nézve a terv racionális, profitképes volt. A község vezetői pedig úgy érezték, hogy az adósságcsapda is jobb, mint a tradicionális gazdálkodási rend feladása. Pedig a tervben ténylegesen is benne volt az ígérete annak, hogy meg lehet kezdeni a fizetésképtelenségből a kilábalást. Jóllehet, hoszszú távon is nagy árat kellett volna érte fizetni, hiszen a községnek a régióban betöltött korábbi szerepét még inkább a Boni vette volna át,

29 de más lehetőség a válságból való kimozdulásra nem kínálkozott. Ez a kimozdulás természetesen a forradalmak idején jelentkező összeomlásig sem következett be. Nyírbátori képeslap a 20. század első feléből 27 SZSZBML, V. 375. 1917. április 13. jkv. 28 Ezek az ellentétek akkor törtek felszínre, amikor a Szénarét kaszáló, tó területét kívánta a Boni megvenni a községtől. A Szénarét-vitát lásd SZABÓ, 2002. 334. 29 Uo.