Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)
Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Henzsel Ágota: A nyíregyházi Cúgos társaság
A nyíregyházi Cúgos társaság 1848 előtti működését sikeresnek tekinthetjük. Vállalt feladatát, az egyénileg teljesített fuvarozási kötelezettség állandó fogatokkal történő pótlását megoldotta. Könnyítette mind a városvezetés, mind a közfuvarozást végző tanyás gazdák dolgát. A palétás tisztség létrehozásával nagy lépést tett a Nyíregyháza határában levő tanyák állandó lakosainak szervezésében, összefogásában. • A társaság az 1848/49-es forradalom és szabadságharc után 1850-ben átalakult és Előfogati társulat néven folytatta tevékenységét. Az előfogat szolgáltatás minden „vonó marhával" rendelkező polgár kötelezettsége lett. A társulathoz csatlakoztak a kiváltságaikat vesztett nemesek és azok a lakosok, akik földdel nem, csak igavonó állattal rendelkeztek. A város vezetése által jóváhagyott szerződés keretében bizonyos összeg befizetésével és a kötelezettségek újraszabályozásával megtörtént a Cúgos társaság kibővítése. 29 Az Előfogati társulat (gyakran továbbra is csak Cúgos társaság) az 1850-es években a tanyai igazgatás szervezésében mutatott aktivitást, az egyre inkább benépesülő tanyák lakóinak képviseletében lépett fel a város vezető testületeinél. Tervezetet készített a tanyai rendtartásról, de ezt a felsőbb hatóságok nem fogadták el. 1852-ben, amikor a megyei főszolgabíró jelentést kért az előfogatokról, Nyíregyháza város a Cúgos társaság beszámolója alapján tette meg észrevételeit. 30 Barzó András társulati felügyelő és Szekeres János előfogati biztos beadványában főleg az itt állomásozó császári katonaságra panaszkodtak. A fogatokat nemcsak köz-, hanem magáncélokra is igénybe veszik a törvényesnél kevesebb fizetésért. A katonaság négylovas szekérért csak a kétlovas fogat díját fizeti; a várostól egy állomásnyi távolságnál messzebb kényszeríti szekereiket. Debrecen felé Fehértóig, Bátor felé Kallóig, a tokaji úton Nagy faluig vagy Rakamazig, Kisvárda irányában Bogdányig kellene csak menniük. Felrótták még a sok várakozást, és hogy a katonaságnak ingyen is kell szállítani. 1853-ban 11 hónap alatt 1350 előfogatot adtak a császári katonaság részére. A fokozott igénybevétel, az alulfizetettség, a lótartás és a foglalkoztatás drágasága mind-mind hátrányosan érintették a társaság gazdálkodását. A földnélküli új tagok részére nem volt olyan egyszerű az éves terményszolgáltatás, mint a régieknek. Nem tudták, vagy nem akarták teljesíteni kötelezettségüket. A város bíráskodási és büntetési joga a társaság tagjai fölött megszűnt, ami az évek során aláásta annak működését. A társulat igazgató választmányának felügyelője, Liskány József 1864 nyarán panasszal fordult Nyíregyháza város közgyűléséhez. Előadta, hogy az új tagok egy része kötelezvények adásával „fizetett", amit tartozásként kezelnek, de behajtani nem tudják, így „a gonddal megtakarított vagyon egészen felemésztődik"?^ Kéri, hogy a város szerezzen érvényt a korábbi szerződésnek, vagy vezessenek be új rendszert az előfogatozásban, amit Nyíregyháza átmenő forgalma miatt nagymértékben igényelnek. 29 SZSZBML, IX. 7. Nyíregyházi Cúgos Társaság iratai, 1854-1867. (a továbbiakban IX. 7.) 1850. 30 SZSZBML, V. B. 142. Nyíregyháza községtanácsának iratai, 1850-1854. 42/1852.; 48/1853. 31 SZSZBML, IX. 7. 1864.
